A csípős
Az első randinkon reggelizni mentünk és a későbbi feleségem annyira szép volt, hogy – mivel nem tudtam levenni róla a szemem – ketchup helyett csípős szószt tettem a szendvicsemre. Ő ezt meg is jegyezte, mire zavartan motyogtam, hogy szeretem a csípőset, pedig a szám lángolt és majd’ belehaltam. Hamar összeköltöztünk és az első közös reggelink alatt szépen nyakonöntötte a szendvicsem tabascoval, mert „emlékezett, hogy így szeretem.” Nem volt szívem elmondani neki az igazat, ezért tíz éve vagyok kénytelen számtalan reggelimet csípősen enni.
