Hogyan védik a napfénytől a bőrüket a világ népei? Természetes megoldások

Hogyan védik a napfénytől a bőrüket a világ népei? Természetes megoldások

Címlap / Stílus / Test / Hogyan védik a napfénytől a bőrüket a világ népei? Természetes megoldások

A Nap ad meleget, érleli a gyümölcsöket, szerepet játszik a fotoszintézisben, hatására képződik a bőrben a nélkülözhetetlen D- vitamin, rózsássá teszi a hangulatot, egyszóval az élet elképzelhetetlen nélküle. Viszont egy erőteljesen pusztító energia is járul hozzá, amivel nyáron különösen vigyáznunk kell, mert nemcsak a fiatalos kinézetű bőrünk mehet rá. Szeretnéd tudni, hogy mivel tudod kijátszani a káros sugarakat?

Az emberek már az idők kezdetén felfedezték, hogy az áldásos napsütésnek bizony árnyoldalai is vannak, és megértették, hogy tenniük kell azért, hogy minél kevesebb károsodás érje a testüket emiatt. Csodálatra méltó, hogy egészen használható dolgokat is kiötlöttek, habár némelyik bizonyos okok miatt már nem igazán kompatibilis a modern életünk elvárásaival. 

Az első próbálkozások

Az ősi egyiptomiak főzeteket, pasztákat készítettek a bőrük védelmében, melyek legfőbb hozzávalói a rizskorpa, a jázmin és a csillagfürt volt. A gamma-orizanol tartalmú rizskorpa elnyeli az UV-sugarakat, a csillagfürt halványítja a bőrt, a jázmin pedig segít a károsodott DNS helyreállításában. 

Az ókori Asszíria tette népszerűvé a napernyőt, ami először egyszerűen a pálmalevél volt, majd a későbbiek folyamán bőrből, pamutból, selyemből és papírból készítették az árnyékolót. Délkelet-Ázsiában különféle kúpos kalapokat használnak, hogy hűvösebb klímát biztosítsanak maguknak.

A kókusz örök kedvenc

Évszázadok óta használják a cink-oxid pasztát az UVA és UVB sugárzás elleni békés harcban. A feljegyzések szerint Indiában már Kr.e. 500- ban használták a cinket nyílt sebek kezelésére, ezen kívül valószínűleg a fizikai fényvédelem szerepét is betölthette. Kicsit mókásan néz ki az ember fehérre kenve, de legalább működik és természetbarátnak tekinthető. 

FabrikaCr/istockphoto.com

Az indiai nők legkedvesebb piperecikke a kókuszolaj, ezzel itatják meg a hajukat és a bőrüket, ami csodálatosan széppé varázsolja őket. Azok a férfiak is használják a testük hűtésére, akik kénytelenek a napon dolgozni. Előszeretettel nyúlnak a kókuszolajos tégelyükbe a Malajziában és a Bali szigetén élők is, hiszen a kókuszolaj megelőzi a bőr korai öregedésének a jeleit, valamint véd a szabadgyököktől és az UV-sugárzástól. 

Komplex védelem

A pápua új-guineai törzsek agyag, sár és esetleg szén keverékét használták testük eltakarására, ami egyébként a szúnyogok ellen is felvértezte őket. Az ausztrál őslakosok is sarat, növények leveleit, valamint teafa olajat használtak bőrük védelmére. Afrika egyes részein szintén agyagot használnak, és olykor állatbőröket terítenek az érzékeny testrészekre.

A namíbiai himba nők vajzsír és vörös okker keverékéből készített fényvédő pasztával (otjize) vonják be a hajukat és a bőrüket, ami megvédi őket a napégéstől és a túlmelegedéstől. A burmai nők több mint 2000 éve a Limonia acidissima fa kérgéből készített aranyszínű kencére, a Thanakára esküsznek, ami gazdag E-vitaminban és különféle bőrproblémák esetében is segít. 

nicolamargaret/istockphoto.com

Európai praktikák

Görögországban már az ókorban is fátylat, széles karimájú kalapot és olívaolajat használtak. Nyugat- Európában a XVI. században a nők fekete maszkot viseltek annak érdekében, hogy megőrizzék porcelánfehér bőrüket. Otto Veiel 1878- ban publikálta azon felfedezését, hogy a növényi szövetekben található sárgásbarna anyag, a tannin véd az ultraibolya sugárzástól, habár mint kiderült mellékesen megszínezi a bőrt. 

VIDEO A csillagjegyek stresszkezelése a legrosszabbtól a legjobbig

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!

Oldalak: 1 2 3

»