Gyakori riposzt ez rajongói oldalak kommentjeiben, amikor valaki egy influenszer képei alatt tesz epés megjegyzéseket. De tényleg: miért követjük azt, akit ennyire idegesítőnek találunk?
Direkt rápillantunk
Számos oka lehet annak, hogy az ember egy olyan embert – hírességet, korábbi barátot, exet, volt kollégát vagy iskolatársat – követ, akit nem is kedvel. Lehet, hogy a személyisége nem szimpatikus, de számára fontos és hasznos információk forrása. Elképzelhető, hogy éppen valamikor kedvelte, de idővel megváltozott róla a véleménye. Utóbbi esetben persze nagyon egyszerű lenne csak „kikövetni” valakit az Instán vagy a Facebookon. Valószínűleg mindannyiunk számára ismerős jelenség, hogy nem így teszünk.
Sőt, van, hogy direkt rápillantunk valaki olyan oldalára, akit idegesítőnek tartunk, a „leggázabb” posztjait pedig esetleg még ki is fotózzuk és megosztjuk a barátainkkal. A lelkünk mélyén persze, esetleg tudjuk, hogy ez nem szép dolog. De egyáltalán miért merül fel bennünk a gondolat, hogy olyasvalaki életébe lessünk be, akire – a saját bevallásunk szerint – nem is vagyunk kíváncsiak.
Sőt, van, hogy direkt rápillantunk valaki olyan oldalára, akit idegesítőnek tartunk, a „leggázabb” posztjait pedig esetleg még ki is fotózzuk és megosztjuk a barátainkkal. A lelkünk mélyén persze, esetleg tudjuk, hogy ez nem szép dolog. De egyáltalán miért merül fel bennünk a gondolat, hogy olyasvalaki életébe lessünk be, akire – a saját bevallásunk szerint – nem is vagyunk kíváncsiak.