Direkt rápillantunk
Számos oka lehet annak, hogy az ember egy olyan embert – hírességet, korábbi barátot, exet, volt kollégát vagy iskolatársat – követ, akit nem is kedvel. Lehet, hogy a személyisége nem szimpatikus, de számára fontos és hasznos információk forrása. Elképzelhető, hogy éppen valamikor kedvelte, de idővel megváltozott róla a véleménye. Utóbbi esetben persze nagyon egyszerű lenne csak „kikövetni” valakit az Instán vagy a Facebookon. Valószínűleg mindannyiunk számára ismerős jelenség, hogy nem így teszünk.
Sőt, van, hogy direkt rápillantunk valaki olyan oldalára, akit idegesítőnek tartunk, a „leggázabb” posztjait pedig esetleg még ki is fotózzuk és megosztjuk a barátainkkal. A lelkünk mélyén persze, esetleg tudjuk, hogy ez nem szép dolog. De egyáltalán miért merül fel bennünk a gondolat, hogy olyasvalaki életébe lessünk be, akire – a saját bevallásunk szerint – nem is vagyunk kíváncsiak.
Sőt, van, hogy direkt rápillantunk valaki olyan oldalára, akit idegesítőnek tartunk, a „leggázabb” posztjait pedig esetleg még ki is fotózzuk és megosztjuk a barátainkkal. A lelkünk mélyén persze, esetleg tudjuk, hogy ez nem szép dolog. De egyáltalán miért merül fel bennünk a gondolat, hogy olyasvalaki életébe lessünk be, akire – a saját bevallásunk szerint – nem is vagyunk kíváncsiak.
A kíváncsiság a legfőbb hajtóerő
Sally Baker pszichoterapeuta szerint ez a kíváncsiskodás bizserget bennünket, mert a gyűlölet és a szeretet érzései az agyban elválaszthatatlanul összekapcsolódnak. „Az agy alapvetően nem tesz különbséget közöttük” – magyarázza. „Amikor intenzíven figyelünk egy alanyra, az kiváltja az oxitocin, a szerotonin és a dopamin felszabadulását. A jó érzésű hormonok felszabadulnak, ha érzelmileg kapcsolatban állunk valakivel – függetlenül a motivációtól ez felfokozott érzelmi állapotot eredményez.”
Semir Zeki professzor 2008-ban végzett tanulmánya az emberi viselkedésről megerősíti, hogy az agyban ugyanazok az idegáramlatok, amelyek a gyűlölet kapcsán aktiválódnak, akkor is kiváltódnak, amikor az egyén szerelmes. Ez bizonyos szinten magyarázatul szolgál arra a rögeszmés viselkedésere, amelyet egyes „gyűlölet-követők” hajlamosak kifejleszteni.
Semir Zeki professzor 2008-ban végzett tanulmánya az emberi viselkedésről megerősíti, hogy az agyban ugyanazok az idegáramlatok, amelyek a gyűlölet kapcsán aktiválódnak, akkor is kiváltódnak, amikor az egyén szerelmes. Ez bizonyos szinten magyarázatul szolgál arra a rögeszmés viselkedésere, amelyet egyes „gyűlölet-követők” hajlamosak kifejleszteni.
Olvass még a témában
Szeretünk leskelődni
Most, amikor mindenki bezárkózott, és csak egy monitoron keresztül figyelhettük egymást és a világot, különösen hívogatóvá válhatott ez a fajta viselkedés. A GlobalWebIndex felmérése szerint 2020 júliusában 10,5 százalékkal nőtt a közösségi média használata, szemben 2019 júliusával. A nők mintegy 46 százaléka és a férfiak 41 százaléka mondta azt, hogy több időt töltött a közösségi médiában a világjárvány alatt. És míg a „gyűlölet-követés” a digitális korban viszonylag új jelenség, az igény, hogy olyanok életén szörnyülködjünk, akikkel korábban akár sosem találkoztunk, jóval megelőzte a közösségi médiát – magyarázza Dr. Martin Farr, a Newcastle Egyetem kortárs brit történelmének vezető oktatója.
„Az újságok, aztán a rádió, azután a televízió, az internet lehetővé tette, hogy az ember valamilyen kapcsolatban álljon egy másik személlyel, akit nem ismer, és soha nem is találkozott vele.”
„Az újságok, aztán a rádió, azután a televízió, az internet lehetővé tette, hogy az ember valamilyen kapcsolatban álljon egy másik személlyel, akit nem ismer, és soha nem is találkozott vele.”
A cikk folytatódik, lapozz!
