Miközben lelkesen tervezzük a közös családi pillanatokat, a háttérben egy gondosan megkomponált rendszer hideg számításai dolgoznak azon, hogy a lehető legtöbbet húzzák ki a pénztárcánkból.
Pedig a titok nyitja nem (csak) a misztikus inkognitó módban és a sok apró trükkben rejlik, hanem abban, hogy felismerjük a pillanatot, amikor a szerver megpróbál „kollektív büntetést” róni a komplett családunkra.
Amikor a több valójában kevesebb
Nemrégiben mi is belefutottunk ebbe a különös csapdába, amikor a háromfős családunk mellé a szülőknek is készültünk foglalni. Öt jegy, egy foglalás – gondoltam naivan, hiszen ez a legegyszerűbb út. Azonban az árakat látva nyomban elszállt a kezdeti lelkesedésem: a végösszeg köszönőviszonyban sem volt azzal, amit egy főre kalkuláltunk, mikor kiválasztottuk a jegyeket. Olvass még a témában
A 12 legvidámabb Netflix film, ami instant boldogabbá tesz
„Ön egyszerűen nem tudja, hogyan kell használni az angol nyelvet.” – Így utasították vissza Kiplinget és más híres írókat a kiadók
„Ha kövérek a mezei nyulak, hideg lesz a tél!” – Októberi időjárási megfigyelések
Bocsi, de ha ez a 20 dolog ismerős, akkor hivatalosan öregnek számítasz
Ekkor szembesültem először a „mindenki vagy senki” elvvel, ami a légitársaságok bevétel-optimalizáló rendszerének az egyik alapköve. Ez a rendszer nem egy nagy, végtelen zsákból adagolja a helyeket, hanem apró, különböző árazású skatulyákba rendezi őket. Ha az aktuálisan legolcsóbb kategóriában már csak három hely van, de te ötre keresel rá, az algoritmus nem fogja neked odaadni azt a három kedvezményes jegyet és mellé a kettő drágábbat – inkább az egész társaságot feljebb sorolja a következő, jóval drágább árkategóriába. Hogy miért? Mert a szabályzat szerint egy tranzakción belül mindenkinek ugyanazon az áron kell repülnie.
Trükkök a láthatatlan falak mögött
Ültem a gép előtt és rájöttem, hogy ha nem akarom pluszban duzzasztani a légitársaság profitját, nekem kell okosabbnak lennem. Elindítottam egy keresést mindössze egyetlen főre, és láss csodát: az ár azonnal a töredékére zuhant, pedig minden beállítás ugyanaz volt. Úgyhogy szépen teszteltem sorban és láttam, hogy a negyedik főnél jön a fordulópont, elkezd drágulni az ár.
A felismerés után először megvettem három jegyet az alacsonyabb áron, majd egy külön tranzakcióban a maradék kettőt, ami ugyan már a magasabb kategóriába esett, de az átlagköltségünk így is drasztikusan csökkent. Alá kell írnom, ez egyértelműen extra adminisztrációval és időbefektetéssel járt, hiszen kétszer kellett végigzongorázni a teljes foglalási, fizetési folyamatot, de a végelszámolásnál kiderült, hogy több mint egy teljes repülőjegy árát megspóroltuk a trükkel.
Ez a módszer sajnos nem teljesen mentes a feszültségtől: mondhatni, izgalmas, amikor az első három jegy kifizetése után gyorsan frissíted az oldalt, reménykedve, hogy a maradék két hely nem drágult meg még jobban sőt, egyáltalán megvan…
Végül szerencsénk volt és az extra kanyarral sikerült kijátszanunk a rendszert, ráadásul nem csalással, hanem egyszerűen azzal, hogy megértettük, hogyan gondolkodik a gép.
A repülés világa tele van kisebb-nagyobb praktikákkal, amiket érdemes is elsajátítani, ha nem akarsz feleslegesen vagyonokat hagyni a foglalási felületeken. Ott van az örök dilemma a fizetős ülőhelyekről, a sakkozás a kézipoggyász méretével, vagy a bűvös becsekkolási időpontok, amikkel a túlfoglalást úszhatjuk meg.
Sokan esküsznek az inkognitó módra is, de ez a „felosztós” módszer kézzelfogható és logikus segítség, különösen akkor, ha nagyobb baráti társasággal vagy a családdal indulsz útnak. Ha némi extra kattintgatás árán egy egész jegy árát megspórolhatod, az máris egy remek kezdőlökés a várva várt kikapcsolódáshoz!
