Jaj ne, óraátállítás! Ezért készül ki tőle a szervezetünk

A legtöbben ki nem állhatják, hogy a tavasszal egyszer csak egy órával vissza kell állítani az órát. Addigra az agyunk mindössze 125 napot, azaz az év egyharmadát tölti a normál időnek kitéve: november 6. és március 11. között.

Az agyban lévő testi óránk naponta szinkronizálja magát a fény és a sötétség változó időtartamához, így kapjuk meg a cirkadián ritmust (a latin circa dies = „körülbelül egy nap” szóból). Az élet mechanikus óráinak megváltoztatása pusztítást végez az agyunkban lévő biológiai időmérőnkkel. A „napfényvédelmi törvény” mégis azt célozza, hogy a nyári időszámítás állandóvá váljon. A dolog azonban fordítva van: a normál idő, nem pedig a nyári időszámítás áll a legjobban összhangban az emberi biológiával.

Miért van szükség óraátállításra?

A döntéshozók tévesen a közgazdaságtanra alapozzák preferenciájukat – állítja dr. Richard E. Cytowic. Azt képzelik, hogy az egész évben plusz egy óra esti napfény jót tenne az üzletnek. A nyári időszámítás azonban nem növeli a nappali fény mennyiségét. Ez fizikailag lehetetlen lenne, hacsak nem tudnánk megállítani a Föld forgását. Pusztán időeltolást eredményez, és ez sok ember számára csak stresszt és bosszúságot okoz – magyarázza a pszichológus.

A Chicagói Egyetem felmérése szerint az amerikaiak 75 százaléka szeretné megszüntetni az évi kétszeri óraátállítás gyakorlatát. A nyári időszámításra való átállás után az Amerikai Alvásgyógyászati Akadémia megállapította, hogy az amerikai felnőttek közel 60 százaléka egy hétig vagy még tovább is kimerültnek és eredménytelennek érzi magát. Az Akadémia bőséges okot ad az aggodalomra.

A szervezetünk tudja, hogy milyen időnek kellene lennie, és ha a kormányzat belepiszkál ebbe, az egészségünk szenvedheti meg a kárát.

„Vegyük például a jetlag egyszerű esetét, amely azért következik be, mert a veleszületett cirkadián ritmusunk lassan alkalmazkodik az időzónák változásához. A szervezet órájának körülbelül két napba telik, amíg alkalmazkodik az új úti cél helyi sötét-fény ciklusához. A nyári időszámítás esetében azonban a mechanikus óraidő változik, míg a sötét-fény ciklus nem, és a szervezet fizikailag talán soha nem alkalmazkodik hozzá” – mondja Cytowic.

A normál idő és a nyári időszámítás

A normál idő megfelel a természetes időnek, amikor a nap közvetlenül a fejünk felett délben áll, függetlenül attól, hogy hol vagyunk. A nyári időszámítás lényegében egy másik időzónába helyez minket anélkül, hogy a nappali-éjszakai ciklus megváltozna. Ez az eltolódás arra kéri a cirkadián órát, hogy változtassa meg a fiziológiai ritmusunkat, és olyan időpontokban tegyen dolgokat, amelyek biológiailag nem megfelelőek.

Éjszakánként akár 19 percet is veszíthetsz az alvásból a normál időszámításig, ami aligha az egyetlen nemkívánatos következmény.

Több tanulmány is megerősíti a megnövekedett fizikai sérüléseket, autóbaleseteket, szívrohamokat, agyvérzéseket, vetéléseket és depressziót ebben az időszakban.

Tanulmányok szerint 24 százalékkal nő a szívroham kockázata az óraátállítást követő napon, és 5-15 százalékkal a nyári időszámításra való átállást követő héten. Az Akadémia ezt „a szívkárosodás megelőzhető okának” nevezi, és úgy véli, hogy „a kockázat a nyári időszámítás hónapjai alatt is emelkedett marad”. A stroke megnövekedett kockázata pedig még tovább tarthat.

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!