Amikor esténként nincs kihez bújni – Egy szerető dilemmái

Amikor esténként nincs kihez bújni – Egy szerető dilemmái

Címlap / Szerelem / Párkapcsolat / Amikor esténként nincs kihez bújni – Egy szerető dilemmái / 3. oldal

Jó szeretőm van… rengeteg időt tölt velem. A tenyerén hordoz. Emberként tart számon, és nőként szeret. Bár fájdalmas a tudat, hogy az üresjáratokat nem kívánja velem megélni… pedig, ha ez nem történik meg, akkor nem mélyülhet el az érzés, és nem válhat dimenziókat átszelő szerelemmé… mert könnyű úgy szeretni, szerelmesnek lenni, hogy mindig a legjobbat mutatjuk egymásnak…

Nem vagyok jó szerető. Túl sokat akarok… mindent. A lelkének apró rezzenéseit. Én akarok a legjobb barátja lenni. Én akarok a mosolya lenni. Mindene akarok lenni. Meg akarom vele élni a perceket, még az unalmasakat is. Vágyom arra, hogy teljesen megismerjem, nem sürgetve semmit, mert ott van az egész élet, ami rólunk szól…

A pesszimista szeretőnek minden egyes találka lassú haldoklás, a szerelem tusája, vergődése, még akkor is, ha határtalanul boldog közben. Az optimista szeretőnek pedig minden egyes találka hazugság, még akkor is ha a legigazabb érzéseket éli meg közben.

A szerelem nem játék… mégis, akként kezeljük. Feledhetőként, sokadikként, vagy épp groteszk módon drámaként, pedig ez a világ egyik legnagyobb, leginkább felemelőbb érzése.

Szóval, ezekkel a dilemmákkal küzd egy szerető… ezekkel a dilemmákkal küzdök én… olyanokkal, melyek fel sem merülnek, ha az ember nem másodhegedűs…

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!

Oldalak: 1 2 3

»

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást