Nem csak praktikus és kényelmes kérdés a monogámia
A szex persze attól még szex marad, amire még mindig lehet hivatkozni, bár nem feltétlenül evolúciós szempontból. Azonban egy viszonylag új kutatás arra is rámutatott, hogy éppen a biztonságos szex volt az, amiért az embereknek rá kellett térniük a monogámiára. A Waterlooi Egyetem kutatói úgy vélekednek, hogy a poligám társadalmaknak az vetett végett, hogy a férfiak nagyon sok nemi betegséget, és ezzel időnként halált terjesztettek a közösségben. Ez kifejezetten hátrányos volt a közösségekre éppúgy, mint a kisebb-nagyobb családokra, és az utódokra, akik eleve betegen is születhettek.
Nem csak praktikus és szociológiailag indokolt döntés volt tehát a monogámia, hanem egyenesen életbevágó. Persze, egykor valóban létfontosságú volt az is, hogy az elődeink poligámok, „hűtlenek” legyenek. Amikor a minél nagyobb népszaporulat volt az elsődleges szempont, akkor tényleg indokolt volt a „félrelépés”, és a férfiak magyarázata is megállhatta a helyét (bár ezt jó eséllyel akkoriban senki sem firtatta). Azonban már nagyon kisszámú, mindössze 300 fős közösség esetén gondot kezdett jelenteni a betegségek terjedése, és persze hosszútávon a genetika sem éppen ideális irányba mozdult el.
A kutatók mindezek mellett arra is rámutattak, hogy a társadalmi csoportok fejlődése szempontjából már a 30 fős csapatok is sikeresebbnek bizonyultak akkor, ha monogám, és nem pedig poligám életmódot folytattak – nem csupán egészségügyi szempontból.
Olvass még a témában
„A férjem azt mondta elhagy, ha nem szexelek vele minimum heti hatszor” – Hogyan kezeljük a szexuális elvárásokat a párkapcsolatban?
A falusi néni, aki agresszor férjeket mérgezett. Nők, akik megbosszulták az erőszakot
„Sosem voltam szerelmes a páromba” – Miért kötöttél szerelem nélküli házasságot?
A 3 legviccesebb pasi, akivel a Tinderen találkoztam
Nem véletlen tehát, hogy ez a norma ma is a Föld nagy részének népességére jellemző, és sokan szeretnének is így élni.
Más kérdés persze, hogy manapság a szex jóval többről szól, mint utódnemzés – sőt, sok esetben arról szól a legkevésbé. Éppen emiatt jóval összetettebb a kérdés, minthogy szimplán evolúciós okokra hivatkozva meg tudjuk indokolni a félrelépést. Nem csupán a felmérések és a kutatások miatt, hanem azért is, mert nem abban a korban és nem olyan körülmények között élünk, ahol ez a kifogás bármilyen formában is megállhatná a helyét.