A kamera is elszalasztotta
A technika fejlődésének köszönhetően persze sokkal nagyobb lett az esély, hogy saját szemünkkel láthassuk az igen ritka pillanatot, amint a szurok leesik, de a Queensland Egyetemnek ebben sem volt szerencséje: amikor az utolsó csepp leesett, a kamerájuk éppen ki volt kapcsolva.
Idén júliusban azonban a dublini Trinity College-ben sikerült egy állandóan működő kamerával elkapni a megfelelő pillanatot, emberi szem ekkor láthatta először, hogyan csöppen el a látszólag szilárd szurok.
A kísérlet atyja sem látta soha munkája eredményét
A kísérlet ősatyja egyébként Thomas Parnell volt, aki azt akarta bizonyítani, hogy hiába tűnik a szurok nagyon is szilárd anyagnak – hiszen akár még el is lehet törni – valójában mégis folyadékról van szó. Ezért felmelegített egy adag szurkot, ami melegen sokkal folyékonyabb – ezt láthatod az útépítéseknél is – beletöltötte egy üvegbe, lezárta, és röpke 3 évig hűlni hagyta. Mikor a szurok „megkötött”, és látszólag teljesen szilárddá vált, lyukat vágott az üveg aljára, és várt. Olvass még a témában
A 6 legjobb szuvenír, amit a nyaralásról hozhatsz – a hűtőmágnes nincs köztük
Mi van a dolce vita mögött? Péterfy Gergely új regénye megmutatja Olaszország kevésbé ismert arcát
Meseszép látványt nyújt az örökké égő templomok tüze
Helyesírás, telefon háttérképe: Milyen látszólag jelentéktelen dolog alapján alkotsz véleményt másokról?
Maga Parnell sem láthatta soha a leeső cseppeket, kísérlete azonban máig tudósok és a tudomány iránt érdeklődők ezreit hozza lázba. Igaz, olyanok is vannak, akik nem igazán látják a szépséget a hosszan tartó, és nem túl látványos kutatásban: a kísérlet 2005-ben megkapta a leghaszontalanabb kutatásnak járó IgNobelt díjat.
Kapcsolódó cikk a következő oldalon:
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
