52 évig dolgozott rajta, meghalt, mielőtt láthatta volna az eredményt

52 évig dolgozott rajta, meghalt, mielőtt láthatta volna az eredményt

Címlap / Kikapcsolódás / Szórakozás / 52 évig dolgozott rajta, meghalt, mielőtt láthatta volna az eredményt

A fizikai kísérlet, ami azt hívatott bizonyítani, hogy a szurok folyékony anyag, a tudományban jártasok körében nem ismeretlen: a világ leghosszabb kísérleteként került be a Guinness Rekordok Könyvébe, ami nem csoda, hiszen 83 éve kezdték meg, és még ma is tart. A vizsgálat ikonikus alakja, John Mainstone azonban úgy halt meg, hogy sohasem láthatta az eredményt.

Évszázadokig tartó kísérlet

A különös kutatás lényege, hogy az üvegedénybe töltött szuroknak a gravitáció törvényeinek engedelmeskedve, az edény alján lévő lyukon keresztül ki kell csöpögnie. Ez azonban egy elképesztően lassú folyamat. Ugyan ma már a világ több pontján is végeznek hasonló kísérleteket, a legelső vizsgálatot 1930-ban, az ausztráliai Queensland Egyetemen felállított szerkezettel kezdték meg, az azóta eltelt 83 évben pedig mindösszesen nyolc csöpp szurok hullott alá.

Az eredmény tehát finoman szólva is lassú, arra pedig, hogy az összes szurok lecsöpögjön, még évszázadokat kell várni.

52 évig vizsgálta, sosem látta a cseppeket

John Mainstone 52 évvel ezelőtt kapcsolódott be a Queensland Egyetem kutatásába, de soha, egyetlen egyszer sem látta a leeső csöppöket. A kis szurokdarab ugyanis hihetetlen sokáig tud lógni, mielőtt elválik a fönti részektől, azután azonban, természetesen egy szempillantásnyi idő alatt leesik, így elég nagy szerencse kellene ahhoz, hogy valaki elkapja a pillanatot.

A szurokcseppek egyébként nagyjából 10 évente esnek le, de minden egyes csepp után lassul a folyamat. Mainstone nemrég úgy nyilatkozott, hogy a következő csöpp talán ez év végén pottyan le, utána évtizedekig nem várható újabb. A professzor azonban ezt a pillanatot már nem élhette meg – 78 éves korában, agyvérzésben elhunyt. A tudós a 60-as években kezdett el az egyetemen dolgozni, ez alatt öt csepp is leesett, de Mainstone soha, egyiket sem látta.

A kamera is elszalasztotta

A technika fejlődésének köszönhetően persze sokkal nagyobb lett az esély, hogy saját szemünkkel láthassuk az igen ritka pillanatot, amint a szurok leesik, de a Queensland Egyetemnek ebben sem volt szerencséje: amikor az utolsó csepp leesett, a kamerájuk éppen ki volt kapcsolva.

Idén júliusban azonban a dublini Trinity College-ben sikerült egy állandóan működő kamerával elkapni a megfelelő pillanatot, emberi szem ekkor láthatta először, hogyan csöppen el a látszólag szilárd szurok.

A kísérlet atyja sem látta soha munkája eredményét

A kísérlet ősatyja egyébként Thomas Parnell volt, aki azt akarta bizonyítani, hogy hiába tűnik a szurok nagyon is szilárd anyagnak – hiszen akár még el is lehet törni – valójában mégis folyadékról van szó. Ezért felmelegített egy adag szurkot, ami melegen sokkal folyékonyabb – ezt láthatod az útépítéseknél is – beletöltötte egy üvegbe, lezárta, és röpke 3 évig hűlni hagyta. Mikor a szurok „megkötött”, és látszólag teljesen szilárddá vált, lyukat vágott az üveg aljára, és várt.

Maga Parnell sem láthatta soha a leeső cseppeket, kísérlete azonban máig tudósok és a tudomány iránt érdeklődők ezreit hozza lázba. Igaz, olyanok is vannak, akik nem igazán látják a szépséget a hosszan tartó, és nem túl látványos kutatásban: a kísérlet 2005-ben megkapta a leghaszontalanabb kutatásnak járó IgNobelt díjat.

VIDEO Így viseled az egyedüllétet, csillagjegyed szerint

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!