7 érdekesség a Valentin-napról, amit eddig nem tudtál

7 érdekesség a Valentin-napról, amit eddig nem tudtál

Címlap / Szerelem / Párkapcsolat / 7 érdekesség a Valentin-napról, amit eddig nem tudtál

Február 14-én világszerte több milliárd virág, bonbon, apró meglepetés és üdvözlőlap cserél gazdát. De ki volt Szent Bálint – latin nevén Valentinus –, s miért szokás éppen az ő napján ajándékozni? Az ünnep ókori római és viktoriánus angol hagyományokat egyesít.

Szent Bálint legendája

A tavasz közeledtét jelző február a szerelmesek hónapjának számít a római civilizáció kezdete óta. A katolikus egyház legalább három Valentin vagy Valentinus nevű szentet tart számon; mindegyikük mártírhalált halt.
Amikor a III. században II. Claudius császár úgy döntött, hogy az egyedülálló katonák hasznosabbak a haza számára, mint a nős, családos férfiak, egy ugyancsak Valentin nevű fiatalember folytatta a fiatal párok összeadását, persze csak titokban. Ezért halálbüntetéssel kellett lakolnia.

Kép forrása: Szent Valentin rózsafűzért kap a Szűztől WHERE id = David Teniers III

„Valentinodtól, szeretettel”

Egy másik történet szerint az említett Valentin maga is szerelembe esett, és börtönőre lányának küldött egy romantikus levelet, ami gyakorlatilag a mai üdvözlőlapok elődje. A „Valentinodtól, szeretettel” aláírás azóta is népszerűségnek örvend.
Bár maga a legenda országonként és népenként eltér egy kicsit, a középkorra Bálint a legnépszerűbb szentek egyike volt Angliában és Franciaországban.

Pogány fesztivál

Míg egyesek úgy vélik, hogy Valentin-nap a szent i. sz. 270 körül történt temetésének évfordulója, mások biztosak benne: a sztori a katolikus egyház próbálkozása egy pogány ünnep elfogadhatóvá tételére. A február 15-én ült luperkália nevű termékenység-fesztivál Róma monda szerinti alapítóinak, Romolus-nak és Remus-nak az idejéből származik.
A legenda szerint az eredetileg mezőgazdasági jellegű mulatság része volt, hogy az agglegényeknek ki kellett húzniuk jövendőbelijük nevét a városlakó lányok céduláit tartalmazó urnából.

Közös pont: a romantika

Az V. század végén I. Geláziusz pápa úgy döntött, véget vet az ellentmondásnak, és február 14-ét Valentin napjává nyilvánítja, a luperkáliát pedig egyházellenesnek minősíti. A két ünnep közös pontja tagadhatatlanul a romantikus vonal.
Márpedig az emberek annyira örültek, hogy valamilyen indokkal kinyilváníthatják a szeretetet és a szerelmet, hogy igazából nem foglalkoztak vele, honnan ered az ajándékozás és az üdvözlőlap-küldés.

Képeslap-dömping a postán

Mivel a Valentin-nap korábban jött a civilizációba, mint a postahivatal, körülbelül 1900 óta beszélhetünk mai értelemben képeslap-forgalomról. Ez azonban az ünnep személytelenedésével is járt, elvégre a kézzel írott, személyesen átadott üzeneteket felváltották a nyomtatott kártyák.
Gyakran megesett, hogy egyébként félénk szerelmesek február 14-én merték megtenni egymás felé a kezdő lépést, éppen egy ilyen lap hatására. Mostanság világszerte egymilliárd üdvözlet cserél ilyenkor gazdát.

Az ajándék mellékes

Talán úgy tűnik, hogy a Bálint-nap másról sem szól, mint pénzkidobásról és giccses meglepetésekről. Ennek azonban eredetileg az ellenkezője igaz: az emberek apró, többnyire kézzel készített tárggyal igyekeztek egymás kedvére tenni.
Mivel az ünnep nemcsak a szerelemről, de a szeretetről is szól, szokás volt a családtagok és barátok közötti ajándékozás is – az angolszász hagyományban egyébként egy kifejezés létezik a két érzelem kifejezésére, a „love”.

Szív minták

Akár kedveled a Valentin-napot, akár nem, sokatmondó tény, hogy az alkalomra készült, szív mintás ajándékok 85%-át nők vásárolják – tehát a férfiak vagy nem viszonozzák a gesztust, vagy általánosabb meglepetést választanak.
Ha úgy érzed, pároddal eltérő állásponton vagytok, beszéljetek nyíltan és őszintén a dologról, nehogy sértődés legyen a vége!

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást