A kutyás és macskás emberek felosztásában pedig egyértelműen látszik, hogy kevesebb az esélye a templomba járóknál a macskatartásra, mint azoknál, akik nem vallásosak, a kutyáknál azonban nem volt ilyen különbség.
A többi faktor nem zavart nagyon bele a kisállattartás sajátosságaiba, bár azok, akik városi környezetben éltek, ritkábban tartottak állatot, ami azért érthető is. Érdekes azonban, hogy a vallásosak macskaellenessége mind a városokban, mind a vidéki területeken megmaradt.
Hutomo Abrianto/pexels.com Olvass még a témában
A kutatást végzők szerint azok, akik gyakran járnak templomba, egész egyszerűen azért nem tartanak háziállatot, mert nincs rá idejük: a templom és a hozzá tartozó közösség annyi plusz időt elvesz tőlük, hogy nem érzik egy kisállat hiányát az életükből. Azok az emberek azonban, akik macskát tartanak, valószínűleg az olyan szociális összejöveteleket, mint a templomba járás, kevésbé tartják kívánatosnak, és inkább egy macska társaságát választják helyette. Ez visszavezethető lehet arra, hogy a kutyás és macskás embereknek tényleg alapvetően mások a személyiségvonásaik, már ha a szociális érzéket és igényeket nézzük.
