Tény, hogy az idősebbek – főleg azok, akik demenciában szenvednek – a fiatalkori történésekre sokkal jobban emlékeznek, mint mondjuk arra, ami 1-2 éve történt velük. Az is tény, hogy az az embernek szinte nincs 3 éves kor előtti emléke, pedig ez az időszak meghatározó…
VIDEO Év végi fejlődés horoszkóp: ez az, amit még idén kell megfejlődnöd
1/5 A magzati emlékezés
Egyre többször halljuk, hogy a gyereknek a méhen belüli időszakról is van konkrét emlékképe, méghozzá az anyán keresztül. Ezt bizonyítani igen nehéz, ám vannak olyan emlékek az anyaméhből, amiknek ténye megfigyelések által bizonyított. Ezek „érzés” emlékek, és nem konkrét emlékképek. A gyerek az anyával igen szoros fizikai kapcsolatban van, többek között a vér révén, melyben ott keringenek a stressz– és boldogsághormonok.
Ezek aránya az anya lelkiállapotával függ össze. A magzati emlékezés ad módot arra, hogy a gyerek, születése után, adott ingerre adott reakcióval válaszoljon. A magzati emlékek így hatnak ki az ember további életére. Emiatt nem mindegy, hogy az anyát milyen ingerek érik a terhesség ideje alatt.
Az ember, a 3 éves kora előtti időszakra szinte egyáltalán nem emlékszik. A kutatók úgy gondolják, hogy csak másképp kódoljuk, más elv szerint rendezzük ezeket az emlékeket, viszont fejlődésünk – a beszéd fejlődése, stb. – során ez a séma nagyban változik. Az eredeti rendezési sémára nem emlékszünk, ezért nem vagyunk képesek úgy előhívni a konkrét emlékképeket, ahogy a többi, későbbi emléket. Az emlékek elraktározásánál a múlt, jelen, jövő fogalmával is tisztában kell lennünk, és szükség van az „én” felismerésének képességére is.
A korai emlékek lezárásának időszaka nagyjából a 11. életév, ami azt jelenti, hogy ami ekkor volt a legkorábbi emlék, az marad meg legkorábbinak mindvégig. Tehát ezután már nem fog még annál korábbi időszakra is emlékezni az ember, legalábbis nem önmagától, csak az erre irányuló technikák segítségével. A keleti kultúrákban a legkorábbi emlékre emlékezés időszaka két évvel kitolódik.
