Figyelem: az alábbi írás SPOILEREKET tartalmaz az Emily Párizsban 5. évadából!
Mint sokan mások, én is abban a hitben ültem le az Emily Párizsban 5. évadát megnézni, hogy ez lesz a nagy finálé. Egy olyan lezárás, amely végre megadja mindazt, amit évadok óta rengetegen várunk: érzelmi beteljesülést, erős karakteríveket, több határozott döntést. Éppen ezért nagy reményekkel vágtam bele – és talán pont emiatt lett ekkora a csalódás. Ez az évad ugyanis inkább hatott időhúzásnak, mint egy átgondolt, érzelmileg kielégítő fejezetnek. Mintha a sorozat még mindig nem merne pontot tenni mondatok végére.
Emily és Gabriel: a legnagyobb veszteség
Az 5. évad legnagyobb vesztesége számomra egyértelműen Emily és Gabriel kapcsolata. Pontosabban: annak hiánya. Gabriel karaktere túlságosan a sarokba lett szorítva. Kevés jelenetet kapott, gyakran csak sodródott az eseményekkel, mégis annyi fejlődést láthattunk benne, hogy világossá vált: már nem akar Emily boldogságának útjába állni. Ez szép, érett gondolat – csak épp fájdalmasan kevés. Olvass még a témában
Emily boldogságát ebben az évadban leginkább a munkája és a szakmai sikerei definiálják. Ezek éltetik igazán, miközben a szíve – minden Marcelloval közös, kedves pillanat ellenére – még mindig Gabrielé. Emily mintha tudatosan próbálná ezt elnyomni magában, és inkább a biztonságosabb, „kevésbé fájó” utat választani. Nem ezt érdemelte ez a páros.
Gabriellel már korábban is mostohán bánt a sorozat: a jóképű, karizmatikus séfből az idő előrehaladtával egy kissé sótlan, könnyen befolyásolható figura lett, aki nem áll ki sem a saját boldogságáért, sem a szerelméért. Ez nem karakterfejlődés – inkább karakterleépítés.
