Az elmúlt évtized határozottan a social media térhódításáról szólt. A Facebook-on több mint 2 milliárd aktív felhasználó képviselteti magát, míg az Instagram népes tábora is büszkén lépdel az egymilliárd felé. Hogy a többi „kishalat” ne is említsük. Bárhogy is kalkuláljuk, mára a föld lakosságának több mint fele aktív felhasználója bizonyos social media felületeknek, míg a személyes kontaktusok mélysége és gyakorisága rohamos visszaesést mutatott az elmúlt évek lefolyása során. A romló tendencia leginkább a fiatalabb generációkat érinti, de az idősebbek közül is szép számmal váltak az internet „rabjává”. Vajon meddig tarthat a social media egyeduralma? Mikor pukkan ki az illúziófelhő, hogy a társadalmi kohézió helyettesíthető az internet szövevényes „hálójával”?
A social media magasztos célokkal indult hódító útjára. Leginkább azoknak nyújtott alternatívát, akik valamilyen okból nem voltak képesek személyes kontaktusba lépni szeretteikkel, barátaikkal, ismerőseikkel. Az ok lehetett a távolság vagy az idő, főként, ha az adott személyek más-más országban élték mindennapjaikat, de más körülmények is közrejátszhattak. Mára azonban ezek a célok teljesen eldeformálódtak, és nem ritka eset, hogy még a pár utcára élő barátainkkal és rokonainkkal is az interneten tartjuk a kapcsolatot.
Januárban tornádóként söpört át az online világon Mark Zuckerberg bejelentése a Facebook algoritmus változásairól. A hírt legtöbbször a marketing szempontjából dolgozta fel a média, azt feszegetve, miként hat majd ez a vállalkozások világára. Nos, én amondó vagyok, hogy a marketing mindig képes volt a megújulásra, viszont a szociális kapcsolatokat abszolút támogatja ez az innováció, ami remekül leképezi az emberekben felmerülő igényeket a kapcsolattartás modernizálására. Hozzávetőleg a tavalyi év folyamán elindult ugyanis egy biztató görbe, mely azt mutatja, hogy egyre több ember igényli újra a személyes kapcsolattartást, akár az üzleti világról beszélünk, akár a magánéletünkről. Olvass még a témában
Mivel magyarázható a javuló tendencia?
A social media és az okoskészülékek terjedésével határozottan kényelmesebbé vált a kapcsolattartás, ugyanakkor az ember negatív attribútumainak is terek kínált, méghozzá szinte kontrol nélkül. Sokkal egyszerűbbé vált valaki közelébe férkőzni, és kijátszani. A bizalom az a szociális „kapocs”, melyet lehetetlen manapság személyes kontaktus nélkül kialakítani, és amely minden társadalmi vonatkozás működőképességéhez szükséges. Mondhatni, az emberi rosszindulat indukálta a folyamatot, hogy újra zárkózottabbá, óvatosabbá váljunk másokkal szembe, és igényt tartsunk egy mélyebb, perszonális kapcsolat kialakítására.
