A befektetés
A szomszédbácsi el akarta adni nekem adni a telkét a Dunakanyarban. Nem volt nagy telek, de csodálatos volt a panoráma a folyóra és volt rajta egy kis faház is. Nevetségesen olcsón adta, azt mondta ő már öreg kijárni és szeretné, ha ismerőshöz kerülne. Akkoriban azonban volt egy csajom, aki már egy éve rágta a fülemet, hogy vigyem el Balira. Azt mondta, ha most nem viszem el, összepakol és elhagy. Én marha elvittem egy luxus útra ezt a libát abból a pénzből, amennyiből megvehettem volna a nyaralót. Nem is éreztem jól magam vele és pár hónappal később szakítottunk is, de addigra a szomszédbácsi unokaöccse már lecsapott a telekre. Az a telek egy igazi kincs volt és ma – viccen kívül – 15-ször annyit érne.
