A megérkezés
Megfigyeltem, hogy a nők negyven körül akkor is ugyanarra a pontra érkeznek, ha más életutat választottak. Én korán szültem, az utolsó egyetemi vizsgáimat már pocakosan tettem le. Az voltam, amit a szüleim és a férjem elvártak, pedig még nem is éltem: az iskolapadból kikerülve, nulla élettapasztalattal lett belőlem anya. Azt sem tudom, mi vagy ki vagyok a családom nélkül. Mi a hobbim? Nem tudom, mert nem volt időm kitalálni.
A húgomnak volt ideje: neki volt munkája, karrierje, barátai és több párkapcsolata, mire megállapodott. Utazgatott, élt egyedül, független volt, és egy kiforrott énképpel rendelkezett. Aztán megházasodott, gyereke lett, és fokozatosan elkezdte lebontani ezt, hogy jobban illeszkedjen a háziasszony- és anyaszerepbe.
Most azt mondja, rá sem ismer magára, mert a személyisége feloldódott a férje ingjei vasalásában, a gyerekek különóráinak szervezésében és a családi összejövetelekre való konyhai készülődésben. Máshonnan indultunk, mégis mindketten ugyanott kötöttünk ki. Olvass még a témában
A cikk folytatódik, lapozz!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
