De lehet, hogy a válasz nem is az, hogy „régen minden jobb volt”
Talán ma is lehet valaki „igazán nagymamás” nagymama, csak épp másképp. Lehet tésztát nyújtani délelőtt, és délután közösen online mesét hallgatni az unokával. Lehet kertészkedni, és közben videóhíváson megmutatni, hogyan nő a paradicsompalánta. Lehet sütni-főzni, és közben azt mesélni, milyen érzés volt elutazni a nyugdíjas barátnőkkel egy hétvégére.
Lehet, hogy a mai gyerekeknek nem is ugyanarra van szükségük, mint nekünk volt. Ők talán nem a konyhaasztalnál ülve keresik a biztonságot, hanem abban, hogy a nagymamájuk bátor, aktív és kíváncsi az életre. Aki példát mutat arra, hogy az idő múlása nem akadály, hanem lehetőség. Mert végül is a nagymamaság nem attól igazi, hogy valaki fejből tudja a komplett receptes könyvet, hanem attól, ahogy figyel és szeret. És ez a szeretet – bármilyen formában is érkezik – mindig ugyanolyan fontos marad.
