Az esélytelenek nyugalmával regisztráltam az oltásra néhány hete – nincs semmilyen alapbetegségem, ráadásul még a harminckettőt sem töltöttem be.
Hogyan zajlott az oltás?
Maga a szervezés sajnos nem volt túl jó, én éppen abban a körben kerültem sorra, amikor a nyitás előtt nagyon sok mindenkit be akartak oltani nagyon rövid idő alatt. Ennek eredményeképpen rengeteg embert odahívtak ugyanarra az időpontra, hosszan állt a sor. Viszont abszolút pozitívan csalódtam a várakozókban, mert a magyar mentalitásra egyáltalán nem jellemző módon, senki sem reklamált.
Mindenki türelmesen állt, tartotta a távolságot, pedig kifejezetten hideg időt és jeges szelet sikerült kifognunk. A bejáratnál egy katona várt minket, az épületbe már csak az léphetett be, aki szerepelt a névsorlistán, és volt kitöltött hozzájáruló nyilatkozata, amivel egyébként az én környékemen mindenki készült.
Gyors lázmérés után jött az első szűrés, egy hölgy átfutotta a papírokat, ő is ellenőrizte, hogy tényleg szerepelek a névsorban, majd sorszámmal mehettem a recepcióra. Adategyeztetést követően kaptam egy nyomtatványt, majd katonák irányításával már mehettem is az oltópontra.
Hihetetlenül gyorsan és gördülékenyen ment minden.
Az oltóponton néhányan várakoztunk, talán tízen lehettünk. Elő is vettem a könyvemet, mert megszoktam, hogy ha egészségügy, akkor várnom biztosan kell, így legalább hasznosan töltöm az időmet. Azonban pár pillanaton belül jött egy asszisztens, elnézést kért, amiért várnunk kellett (ez volt kb. 3 perc), de éppen oltóanyagot bontottak.
Már be is invitálták a nőket, kettesével foglaltunk helyet. Míg az egyikünkkel az orvos egyeztetett, a másik már kapta is az oltást és mehetett a várakozóhelyiségbe megfigyelésre. Szerintem nem egészen 1 perc alatt mindent lezavartunk és bár régen kaptam oltást, ezt éreztem a legkevésbé, ezen a téren úgy tűnik, nagyot lépett előre a technológia.
Az egészségügy előtt maximálisan megemelhetjük a kalapunkat, ilyen szervezettséget, jól működő rendszert nem gondolom, hogy valaha tapasztaltam korábban. Pedig azt gondolom, óriási a nyomás, mindenki fáradt, de ebből az égvilágon semmit sem vettünk észre.
Voltak mellékhatások?
Ami a tüneteket illeti, a karom jó pár napig érzékeny volt. Estére fáradtnak éreztem magamat, rosszul aludtam, ráadásul óvoda híján egész nap a kislányommal voltam és dolgoztam, úgyhogy biztosan ez is közrejátszott. Főztem magamnak kakukkfüves-gyömbéres teát és fokhagymát is tettem a vacsora mellé, majd korán ágyba bújtam.
Másnap kicsit úgy éreztem, mintha elfeküdtem volna a teljes testemet, illetve hangsúlyos volt a bokafájdalmam, ami egy néhány hónappal ezelőtti szalagszakadás óta a frontokat is érzi. De semmi komoly. Tényleg csak enyhe, izomlázszerű tüneteim voltak, a fáradtság pedig másnapra megszűnt. A hőemelkedés közelébe se kerültem, tehát nálam nem okozott az oltás semmilyen jelentősebb kellemetlenséget.
Várom, hogy túllegyek a másodikon is, szeretném letudni már ezt az egész őrületet. Bízom abban, hogy sikerül féken tartani a járványt, valamint rövidesen forgalomba kerülhetnek az igazán hatásos gyógyszerek. Én ugyanis inkább abban látom a hosszú távú megoldást, ha azokat tudjuk megfelelően kezelni, akik valóban megbetegszenek – de addig marad a távolságtartás és az oltás.