Szórakozás / Otthon

Elképesztő! Van egy népcsoport, ahol NINCS betegség!

Elképesztő! Van egy népcsoport, ahol NINCS betegség!

Létezik egy népcsoport Pakisztán területén, ahol nem ismerik a rákbetegséget. Egyszerűen nincs. Ahogy más betegség sincs – illetve nem volt, míg meg nem érkeztek a civilizált világ élelmiszersegélyei.

A felfedezés és a felismerés

Laboratóriumok százai próbálják bebizonyítani a tényt, vagy annak ellenkezőjét, hogy a rákbetegséget jelenlegi civilizációnk, életmódunk, túlságosan feldolgozott, tartósított élelmiszereink okozzák. Úgy tűnik, az elszigetelten élő népek életvitelének tanulmányozása a legjobb bizonyíték, a legjobb makro-labor. 

Dr. Robert McCarrisont India brit megszállásának ideje alatt nevezte ki kormánya, hogy tanulmányozza India táplálkozási szokásait. Ekkor fedezte fel a hunza népet, ahol nem voltak orvosok, kórházak, mégis könnyedén megélték a 100 éves kort. Hét évig tanulmányozta őket, leginkább a 90 és 110 év közötti lakosságot, ám nem lelte nyomát sem magas vérnyomásnak, sem magas koleszterin szintnek, sem szívproblémáknak, sem ráknak. A nőknél ismeretlen a klimax, a férfiak 90 évesen is nemzőképesek. Úgy vélte, táplálkozási szokásaik miatt ilyen egészségesek.

Kik a hunzák?

Ez az alig harmincezer fős népcsoport Pakisztán területén, a pakisztáni, orosz, kínai határ találkozásánál él a hegyek között, melyek átlag magassága 6-7 ezer méter.
Életterük egy termékeny völgy, melyet az év nagy részében lehetetlenség megközelíteni. Egy 60 cm széles út vezet hozzájuk, mely kötélhidakkal van tarkítva.
Táplálkozási szokásaikat illetően, húst szinte egyáltalán nem esznek. Fő táplálékforrásaik a zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék, tejtermékek, melyeket nyersen, főzés nélkül fogyasztanak. Szintetikus táplálékról nem hallottak, nem esznek hántolt rizst, cukrot, sót.

Kajszibarack és egyéb táplálékok

A Hunzák rengeteg kajszibarackot fogyasztanak, magjuk belsejével együtt. Ezen felül körtét, almát, szilvát, egyéb gyümölcsöket és a környéken található bogyóféléket esznek. Nyáron frissen, télen szárítva.
Gabonafélék közül a búzát, árpát, hajdinát, kölest, és Jób könnyét – melyet mi a rák megelőzésére használunk, mert gátolja a rákos sejtek osztódását, de jó például reuma ellen is.
Jób könnye egy növényritkaság, a pázsitfű félékhez tartozik. Hüvelyeseket is nagy mennyiségben fogyasztanak – természetesen nyersen – , de azt előbb kicsíráztatják. Vizük a gleccserekből származik, így tökéletesen tiszta.

Érdekesség

A sárgabarack magját télire kiszárítják. Egyrészt megeszik, akár naponta 30-50 darabot is, másrészt olajából kozmetikumokat csinálnak. Így a hunza nők sokkal ránctalanabbak, mint civilizációban élő nőtársaik.
Az itt élő emberek sokkal több nitrilozidot vesznek magukhoz a gabonafélék miatt, ami bizonyítottan roncsolja a daganatos sejteket, ezáltal azok növekedését gátolja.
Ásványi anyagokból is a százszorosát veszik magukhoz naponta a nyers étel elfogyasztása miatt.
Rengeteget dolgoznak a földeken a megélhetés érdekében, folyamatos mozgás az életük. Napi 7-10 órát töltenek a tűző napon, bőrük mégsem károsodik.

A népről

Ragaszkodnak tradícióikhoz, földművelésből élnek, gyakorlatilag csak azt eszik, amit megtermeltek.
Vallásuk izmaeli muszlim. Aga Khan a spirituális vezetőjük, ő virágoztatta fel az oktatást.
Minden gyerek nagyon jól beszél angolul, minden faluban van egy iskola, egy rendelő – természetesen a spirituális gyógyítók elsőbbséget élveznek.
Barátságos nép, szeretettel, saját házukban várják az ide látogatókat és van saját Hunza múzeumuk.

A civilizáció kórságai

Mivel az élelem mennyisége kizárólag az időjárástól függ, sokszor adódik, hogy nincs elegendő táplálék.
Ezt kiküszöbölendő konzerveket, fehér lisztet, cukrot importálnak. Ennek következtében a hunzák között is felütötték fejüket a civilizációs betegségek, mint az elhízás, a meghűléses betegségek, fogszuvasodás, cukorbetegség.

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást