Ha egy óriási űrszikla becsapódna a Földbe, hogyan építenénk újjá az élelmiszer-ellátásunkat? Philip Maughan megvizsgálja, milyen következményekkel járhat ez az étrendünkre nézve.
Arról gondolkodni, hogyan reagálnánk egy ilyen poszt-apokaliptikus forgatókönyvre, az nem a pesszimizmusról vagy a katasztrófákhoz való hátborzongató ragaszkodásról szól. Ehelyett ez egy kutatáson alapuló „jövőtörténeti” gyakorlat. Egy módja annak, hogy visszautazzunk az időben egy lehetséges jövőből, megvizsgálva minden olyan csomópontot, amely az akkori állapotból a jelenbe visz minket. Ezt a gyakorlatot a vállalati vezetők és a katonai stratégák egyaránt szeretik, mert felkészültségre ösztönöz, de azért is, mert képzelőerőt igényel. Segít más megvilágításban látni a jelent.
Kezdjük tehát: Egy év telt el a szikla becsapódása óta, így éltük túl
A múltbeli események tanulmányozásával tudjuk a legjobban megjósolni, hogy mi fog történni, ha egy kolosszális tárgy a Földbe csapódik. Amikor a Chicxulub aszteroida 66 millió évvel ezelőtt becsapódott a Földbe, az óceáni kőzetet plazmává változtatta, 2400 km-es körzetben minden életet elpárologtatott. A törmelék a Föld körül keringett, hogy aztán izzó pusztítással izzó jégeső formájában visszazuhanjon. Körülbelül 25 billió tonna szétszóródott anyag került a légkörbe, eltakarva a napfényt.
A dinoszauruszokkal ellentétben emlős őseink közül sokan túlélték a szörnyű következményeket, mert a földbe ásták magukat. Nekünk is ezt kellett tennünk egy ideig. De nem csak az életmód és a morfológia segítette ezeket az állatokat. Hanem a táplálkozásuk is.
Azok a dinoszauruszok, amelyek túlélték a földrengéseket, tüzeket és cunamikat, hamarosan azt tapasztalták, hogy nincs mit enniük. Emlős őseink ezzel szemben rovarokon, dióféléken és vízi (napfényszegény) növényeken éltek. Csak néhány theropoda dinoszaurusznak – egy kládnak, amelybe egykor a Tyrannosaurus rex is tartozott, és amelyből a mai madarak is kifejlődtek – sikerült megmaradnia, köszönhetően mindenevő táplálkozásuknak, ügyes csőrüknek és a magvakból táplálékot kinyerniük segítő gyomruknak.
A tartalékolás jó megoldás lehet, de nem sokáig
Ez a lecke azt sugallhatja, hogy készítsünk magunknak tartalékot alapvető vészhelyzeti élelmiszerből. A hidegháború hevülése idején az amerikai kongresszus előtt tett vallomásukban amerikai tisztviselők egy minden célra alkalmas túlélő kekszet javasoltak, amely bulgurbúzából készült. Ez olyan anyag, amelynek eltarthatóságát az bizonyította, hogy 3000 év után is ehető volt egy egyiptomi piramisban talált darab. A Campbell’s leves konzerveit, a General Foods Tang ital-keverékét és a General Mills „többcélú élelmiszereit” (dúsított dehidratált zöldségek és szójabúzadara) kormányzati utasításra gyártották, hogy a radioaktív sugárzás elleni óvóhelyek polcain sorakozzanak.
Az egy évtizedre – vagy akár egy évre – elegendő élelmiszer tárolása azonban maga is problémákat okozna.
Becslések szerint a meglévő szárított élelmiszerkészletek a világ népességének mintegy 10%-át képesek lennének öt évig ellátni. Ha a kormányok vagy az ENSZ átvenné a gondolkodásmódot, és évente nagyjából 1,6 milliárd tonna élelmiszert állítana elő a Föld összes emberének élelmezéséhez, az árak az egekbe szöknének. Ez is katasztrófa lenne. Vagyis újra meg kell találnunk a módját annak, hogyan termeljünk élelmiszert.
Amikor az USA atombombát robbantott Nagaszaki japán városa felett, azok, akik régi bányaalagutakban rejtőztek el, túlélték, amíg nem voltak túl közel a bejárathoz. Az egyik híres esetben a 20 éves Akiko Takakura annak ellenére életben maradt, hogy 300 méteren belül volt a robbanás hipocentrumától. A túlélő történetesen egy vasbeton épületben – a Bank of Japan Nagaszaki fiókjában – tartózkodott.
Egy aszteroida becsapódása esetén tehát az ankarai, pekingi, moszkvai és montreali lakosok előnyt élveznek.
Ezek mindegyike nagy tranzit-, raktár- vagy kereskedelmi terekkel rendelkezik mélyen a föld alatt – mint a fenti városok hátborzongató fordítottja. Törökország még a Nevşehir tartományban található hatalmas földalatti városhálózatot is hasznosíthatja. Ezt 2500 évvel ezelőtt a frígiaiak építették és a bizánci korban az üldöztetéstől félő görög kappadókiaiak bővítettek ki.
Vannak növények, melyek viszonylag gyorsan megtermeszthetők
Rövid ideig a csírák, mikrozöldségek, búzafű, fehér spárga, rebarbara és gombák nulla vagy minimális mesterséges fény mellett is termeszthetők (sok növény fény nélkül is csírázik, de csak addig fejlődik). A csírák nagyszerű vitamin-, zsírsav- és rostforrások, és a magban tárolt energiát használják fel a növekedéshez. Ugyanez igaz a mikrozöldségekre is, amelyek különféle ízeket biztosíthatnak – a fűszerestől a savanyúig és az édesig – más ételek ízesítésére.
Ezek egyike sem jelent hosszú távú megoldást, de a föld alatt töltött időnket arra használhatnánk, hogy elkezdjük kiépíteni egy új táplálékforrást. 2020 decemberében a Coal Authority és a British Geological Survey hőtérképeket tett közzé a becslések szerint 25 000 négyzetkilométernyi (9650 négyzetmérföldnyi) használaton kívüli szénmezőről az Egyesült Királyságban. A térképet a fejlesztőknek szánják, hogy a jövőben olyan lakóházakat lehessen építeni, amelyek a bányák leszerelése után a bányákba visszatért vízből hőt nyernek. Ezek a mezőgazdaság számára is hasznosnak bizonyulhatnak.
A hipotetikus aszteroidabecsapódás után egy héttel kimásznánk föld alatti menedékünkből. Nem lesz könnyű dolgunk ekkor elérni a kiegyensúlyozott étrendet – de meg lehet csinálni. Az emberek továbbra is fogyasztani fogják a túlélő kérődző fajokat, mint a szarvas, a tehén, a kecske és a csirke, és a csökkentett számú állatot fűvel, levelekkel és lebomlott fával tápláljuk.
Mi a helyzet a vitaminokkal, egyéb táplálékokkal?
Ami a trükkös vitaminokat illeti, az E, A és B12 szintetizálható ipari eljárásokkal. Másokat, mint például a K vagy a D, nehezebb lesz beszerezni. A legtöbb kereskedelmi forgalomban kapható D-vitamin manapság juhgyapjú finomításából és besugárzásából származik. Rövid távon a virágokból, levelekből és a fák nem fás részeiből is nyerhetünk tápanyagokat. A fenyőtű teában például sokszor annyi C-vitamin van, mint a narancslében. A csalántea A-, C- és K-vitamint tartalmaz, a gyermekláncfűtea pedig káliumban gazdag.
A teljes atomháború tanulmányozására készült számítógépes modellek – amelyeket gyakran használnak egy hatalmas aszteroida becsapódásának analógiájaként – azt jósolják, hogy az Egyenlítő közelében a normál fény kevesebb mint 40%-a marad meg. Ez az arány a pólusokhoz közelebb pedig csak 5%. A cukorrépa toleránsnak bizonyult az alacsonyabb hőmérsékletekkel szemben, és korlátozott sikerrel termeszthetünk sárgarépát, káposztát, burgonyát és borsót.
Sok más alapvető növényt, például a burgonyát, búzát, árpát, rizst, kukoricát és szóját át lehetne telepíteni a trópusokra, és kiegészíteni a maniókával, baobabbal, vadspenóttal és jamszgyökérrel, amelyek már ott vannak. Itt üvegházakat fogunk építeni – feltéve, hogy az együttműködés és a kereskedelem továbbra is lehetséges. De más esélyünk nem igazán lenne a túlélésre.