Szombat – a legváratlanabb beszélgetés
A hét végére már szinte játék lett az egész. Egy parkban ültem a padon, és mellettem egy kisfiú a kutyáját sétáltatta. Megdicsértem a kutyáját, mire az anyukája mellém ült, és egy fél órás beszélgetés kerekedett belőle. Szóba került minden, a gyerekkortól a felnőttkori fáradtságig. Olyan volt, mintha két idegen mégis pontosan értené egymást.
Vasárnap – amikor végre megértettem, miről szólt ez az egész
A hét utolsó napján rájöttem, hogy igazából nem az idegenek megismeréséről szólt ez az egy hét, hanem saját magam visszatalálásáról. Hogy újra nyitott legyek, észrevegyem a körülöttem lévő embereket, és ne érezzem magam olyan elszigetelten. A bátorság nem mindig nagy dolgokban rejlik. Néha csak abban, hogy köszönsz valakinek, vagy megdicséred a pulcsiját. Most, hogy visszagondolok erre a hétre, már nem félek attól, ha valaki kedvesen hozzám szól. Inkább megpróbálom viszonozni. Mert a legtöbb embernek nem is a beszélgetés hiányzik, hanem az, hogy valaki végre tényleg figyeljen rá. És talán ez az igazi komfortzónából kilépés, amikor újra merünk emberek lenni egymás között.
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
