Mi történhet, ha sokszor inkább a hallgatást választjuk?
A csöndet betöltik projekcióink, azaz sokszor belőlem fakadó dolgokat vetítek rá a másikra. Feltevéseim, prekoncepcióim lesznek arról, hogy a másik vajon mit gondol. Különösen nehéz lehet a csönd egy-egy konfliktus után, hogyha ezt játszmaként használja a pár valamelyik tagja a másik ellen, amikor kizárja, kivonul, nem szól, csönddel bünteti. Ha beszélünk, esélyt teremtünk arra, hogy megértsük a másik érzéseit, szükségleteit. Megértsük, mi az, ami a viselkedése mögött lappang, még akkor is, hogyha számunkra nem éppen úgy viselkedik, ami kellemes vagy elfogadható. A csönd sokszor távolságot teremt, ugyanakkor persze lehet meghitt is. Kérdés az, hogy mi az, ami betölti. A szeretet, avagy pedig az ellenségeskedés.
Állítsd be a bient megbízható forrásnak a Google-ben!
Beállítom
