Életmód / Táplálkozás

Édesburgonya vs. hagyományos krumpli – tényleg annyival jobb a trendi változat?

Édesburgonya vs. hagyományos krumpli – tényleg annyival jobb a trendi változat?

Az édesburgonya jelenleg virágkorát éli, mindenki ezt eszi, ha egészséges szénhidrátforrásra van szüksége. Kistestvérét, a hagyományos krumplit azonban messze elkerülik azok, akik vigyázni kívánnak az alakjukra. De tényleg ekkora a különbség a két krumpli között? Mitől gondoljuk, hogy az egyik sokkal egészségesebb, mint a másik?

A hagyományos burgonya ebben a diétától megszállott világban legalább annyira mumus lett, mint a fehér kenyér, és úgy egyébként az összes szénhidrát. Pedig amíg a fehér kenyérrel tényleg több a baj, mint amennyit használ, a krumpli azért nem az ördögtől való, mindegy, hogy a hagyományos, vagy az édes változatáról beszélünk.

A burgonya mindkét fajtája gyökérzöldség, ízben és külsőben azonban nem hasonlítanak egymáshoz. Más növénycsaládok tagjai, és más tápanyagokat is kínálnak annak, aki megeszi őket, ami pedig még fontosabb: a vércukorszintedre máshogyan hatnak.

Az édesburgonya vagy batáta a szulákfélék (Convolvulaceae) családjába tartozik, és gyökérgumóját fogyasztjuk, bár a levelei is ehetők. Rendszertanilag egyáltalán nem rokona a burgonyának, csak a neve hasonlít rá. Eredetileg Közép-Amerikában őshonos.

A burgonya nem túl meglepően a burgonyafélék családjába tartozik (Solanaceae), és fogyasztani kizárólag a gumóját szabad, mert a virágából keletkező bogyókban, a növény felszíni zöld részeiben, valamint a burgonyagumó rügyeiben és a napon tartott gumó megzöldülő héjában méreganyagot (szolanint) fejleszt. Őshazája Peru és Chile, de ma már mindenhol termesztik.

Bár az édesburgonyáról azt tartják, hogy egészségesebb, mint a hagyományos, valójában mindkettőben rengeteg a hasznos tápanyag. Kalória-, fehérje- és szénhidrát-tartalmukban nagyjából megegyeznek, de a burgonyában több a kálium, az édesburgonya pedig nagyon magas A-vitamintartalmáról híres. Utóbbi gazdag antioxidánsokban, a krumpli pedig glükoalkaloidokban, mindkét vegyület a rák megelőzésében lehet hasznos.

Az igazi különbség valójában a vércukorszint változásából ered, és ez az oka annak, hogy az édesburgonyát annyival többen ajánlják akkor, ha valaki egészségesen szeretne élni. Ennek ugyanis jellemzően alacsonyabb a glikémiás indexe, attól függően, hogy hogyan készíti el az ember. A 70 GI feletti érték már magasnak számít, a közepes 56-69, és ez alatt mindegyik alacsony glikémiás indexet jelent. Az édesburgonya, ha főzzük, 44-94 között mozoghat, sütőben sütve pedig jellemzően magasabb az értéke. A hagyományos burgonya glikémiás indexe változó fajtánként: van, amelyiknek 89-es, de akad, ami a 111-et verdesi.

A magas GI-s értékekkel az a baj, hogy nagyon hamar feltornázzák a szervezet vércukorszintjét, ami aztán rövid időn belül drámaian le is esik – így legjobb esetben is csak gyakoribb éhségérzetet okozva, míg az alacsonyabb GI-s ételektől jellemzően tovább vagyunk tele.

A cukorbetegeknek ráadásul erősen ajánlott alacsony glikémiás indexes élelmiszereket fogyasztani. Bár van olyan édesburgonya-fajta, amelynek magasabb az indexe, mint a hagyományos burgonyának, és mindezt fajtája válogatja mindkét fajnál, az alapvetően elmondható, hogy az édesburgonyák közül több az alacsony GI-s fajta, mint a hagyományos változatból.

Ennek ellenére mindkét burgonya bele kell, hogy férjen egy egészséges diétába, attól függően persze, hogy hogy készíti el az ember. Minden azon múlik, főzöd-e vagy sütöd a zöldséget, milyen olajat használsz, és mit eszel hozzá, természetesen. Mivel mindkettő viszonylag magas kalóriában, nem érdemes sokat fogyasztani belőlük, de rendszeresen beilleszthetők egy kiegyensúlyozott étrendbe.

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást