Súlyos összeget kell kifizetnie egy gyógyszergyártó cégnek, mivel az általuk gyártott pszichiátriai szer hatására egy fiatal férfinak női mellei nőttek. Bár hasonló eset jó néhányszor előfordult már a múltban, a gyógyszerbirodalomnak mégis megéri, hogy az egészségre potenciálisan veszélyes termékeivel továbbra is ellássa a világot.
A Johnson & Johnson elleni per eredményeképpen a mamutvállalatnak összesen nyolcmilliárd dollárt kell kifizetnie, hasonló esetek pedig történtek már a múltban. A fiatal férfinél a szer hatására egy gynecomastia nevű gyógyíthatatlan redellenesség alakult ki, ami azt jelenti, hogy mellkasán női mellszövet fejlődött ki, melyet csak műtéti úton lehet eltávolítani.
A risperidone nevű hatóanyag egy úgynevezett antipszichotikum (pszichotikus állapotokra előírt szer), melyet a pszichiáterek számtalan, az előírástól eltérő esetben is felírnak gyanútlan pácienseiknek, akiket csak részben vagy egyáltalán nem tájékoztatnak a szer veszélyeiről.
Rámutatva a nagyságrendekre: Magyarországon a tavalyi évben 1,7 milliárd forint értékben adtak el risperidone tartalmú pszichiátriai szereket, ami körülbelül 13500 ember napi adagját fedezi az év minden napjára.
Szó sincs róla, hogy a gyógyszergyártó cég, vagy a pszichiáter, aki a recepteket írja, ne lenne tudatában a szer nem kívánt hatásainak, elvégre az már 1993 óta forgalomban van. A helyzet sokkal inkább az, hogy a cég számára egy-egy elveszített per mindössze járulékos veszteséget jelent ahhoz képest, hogy milyen meghökkentő bevételeket generálnak az általuk forgalmazott pszichiátriai szerekkel minden egyes évben. Ami pedig a pszichiátereket illeti, egy jogvédő szervezet megfigyelése szerint a legritkább esetben veszik tekintetbe, hogy az általuk felírt szer milyen maradandó elváltozásokat okozhat a beteg testében.
Azt állítani, hogy a fiatalemberrel történt eset csupán egy ritka mellékhatás következménye, roppant módon alulértékeli a valós helyzetet. A szerek közvetlen és egyértelmű hatása ugyanis az, hogy az erőteljesen befolyásolják agy és a test kémiai folyamatait, melynek nyilvánvalóan lesznek következményei is.
Miközben egyetlen pszichiátriai diagnózis sem támasztható alá tényleges fizikai vizsgálatokkal, melyekkel tetten érhető lenne egy tényleges agyi elváltozás, a kezelések fő irányvonala szinte minden esetben egy tudatmódosító pszichiátriai szer. Ezek az anyagok kétségkívül hatással vannak az emberre, de közel sem mondható – és nem is bizonyított –, hogy bármilyen vélt vagy valós mentális problémát megoldanának.