A császármetszés a terhességet lezáró műtétek egyike, mely során az újszülött nem a szülőcsatornán keresztül jön végig, hogy meglássa a napvilágot, hanem az orvosok hasi nagyműtét keretein belül emelik ki a picit az édesanya hasából. A mára már szinte teljesen biztonságos műtéti beavatkozás hosszú utat járt be, mire mai formájában kiforrt, hiszen a beavatkozás kezdetekor a „kísérlet” egyet jelentett a biztos halállal.
VIDEO Nagy éves horoszkóp 2025: így alakul az éved személyes és munkahelyi fronton
A biztonságosabb 19. század
1610 és a 19. század között sok idő telt el, és voltak próbálkozások a babák hasi úton való kiemelésére, de ezek általában vagy édesanya, vagy a pici garantált halálával jártak széles e világban. Javulást és áttörést a 19. század hozott. Ekkor már kicsit jobb volt a vérmérgezések arányának csökkenése, illetve olyan varratokat használtak, melyek az elődjeiknél jóval biztonságosabbnak és kezelhetőbbnek voltak mondhatók. Ezen kívül javultak a műtéti technikák, képbe jött az altatás, bár az eredmények még így sem érték el a halálozás 50%-os arányát.
Az első császármetszés Magyarországon
Hazánkban az első sikeres beavatkozást Pongrácz Mihály, Nógrád-megyei orvos végezte el 1839-ben, műtétjét pedig további sikeres próbálkozások követték. Például itt volt a Tauffer Vilmos által elvégzett beavatkozás, melyet mind a baba, mind az édesanya sikeresen túlélt, 1880-ban.
A 20. századra ez a beavatkozási forma egyre sikeresebb és biztonságosabb lett, melynek köszönhetően futótűzként terjedt a nagyvilágban. Ekkor már nem csupán életmentő műtétként alkalmazták a császármetszést, hanem megelőzésképpen is. A varrótechnikák és varróanyagok fejlődésének köszönhetően, illetve az altatás és az érzéstelenítés profi szintjére való emelésével napjainkra a császármetszés egy rendkívül biztonságos technikának számít már.
A cikk folytatódik, lapozz!