Együtt a család
„Nem megy egyszerre minden kütyü esténként, nem nézi ugyanazt az egy műsort négy különböző tévén mindenki a saját szobájában, nem mennek a számítógépek, ha tévézünk vagy valami mást csinálunk. Amúgy is egészségesebb szerintem, ha este egy kicsit együtt van a család, és nem ezerfelé figyelünk. Vagy leülünk beszélgetni, társasozni, vagy együtt nézünk valami műsort vagy filmet a kanapén, de nem a lakás különböző pontjain kockul mindenki egy újabb elektromos kütyüvel.” (Emília, 39)
Kihasználni a lehetőségeket
„Néhány éve úgy alakult az életünk, hogy el kellett kezdenünk jobban odafigyelni arra, hogy mire és mennyit költünk. Szerencsére nem voltunk nagy bajban, de azért észnél kellett lennünk. Ekkoriban tudatosult bennem, hogy ha nem is lehet mindent okosra meg takarékosra cserélni, vagy felújítani, mindennek lehet maximalizálni a hatékonyságát, és ezzel máris sokat spórolni. Jobban odafigyeltem például, hogy a fűtőtestek elé ne lógjanak be a függönyök, tettem mögéjük hővisszaverő fóliát is, hogy ha már mennek, akkor valóban a lehető leghatékonyabban fűtsék a szobát.
A legtöbb mosógépen van „eco” program, de az is segít, ha egyszerűen csak valamivel alacsonyabb hőfokon mosunk. Ugyanez igaz a mosogatógépre, és a hűtőszekrényt is egészen nyugodtan fentebb lehet állítani néhány fokkal, nem kell, hogy megfagyjanak benne a dolgok. Ezek csak apróságok, és még csak nem is érződnek spórolásnak, hiszen az életminőségünkön semmit sem változtatnak, mégis nagyon sokat számítanak, amikor arról van szó, hogy mennyi energiát is használtunk el.” (Linda, 41)
A legtöbb mosógépen van „eco” program, de az is segít, ha egyszerűen csak valamivel alacsonyabb hőfokon mosunk. Ugyanez igaz a mosogatógépre, és a hűtőszekrényt is egészen nyugodtan fentebb lehet állítani néhány fokkal, nem kell, hogy megfagyjanak benne a dolgok. Ezek csak apróságok, és még csak nem is érződnek spórolásnak, hiszen az életminőségünkön semmit sem változtatnak, mégis nagyon sokat számítanak, amikor arról van szó, hogy mennyi energiát is használtunk el.” (Linda, 41)
