A testünk gyűlöli a stresszt. Legyen az mentális vagy fizikai stressz, szervezetünkben felborul az egyensúly, amely hatására hosszú távon gyengül az immunrendszerünk, beszűkül a gondolkodásunk, elménk képes leblokkolni.
VIDEO Év végi fejlődés horoszkóp: ez az, amit még idén kell megfejlődnöd
1/8 Ha leblokkol az agy
Az agyunk súlya mindössze 1,4 kg körül mozog, ami csak egy töredéke a teljes testsúlynak, viszont a bevitt kalóriák közel 20%-át használja fel. Egyes kutatók szerint az agy bizonyos funkcióiban hasonlóan működik, mint az izmok. Ha rendszeres edzésben van, akkor jobban teljesít. Nem kötelező, hogy idős korban romoljanak agyi képességeink. Természetes persze egyfajta változás, a hosszútávú memória szerepe például megnő, ezért szeretnek régi történeteket mesélni a nagymamák. A rövidtávúé csökken, ezért hajlamosak tíz percenként mondogatni, hogy vegyél még süteményt, drágám.
A memóriánk élessége függ a körülményektől, az életkortól, fizikai állapotunktól, szellemi frissességünktől, viszont jó tudni, hogy edzhető, befolyásolható. Lámpaláz idején mintha csak lehúznák a redőnyt vagy egy hatalmas vaskapu záródna be a fejünkben, képtelenek vagyunk bármilyen információt előhívni. Legyen ez egy vizsga vagy nyilvános felszólalás, épp olyan kínos helyzetbe kerülünk.
Ilyenkor persze nincs idő meghámozni egy avokádót, netán diót törni. Ám ha tudjuk magunkról, hogy képesek vagyunk leblokkolni, akkor a stresszt okozó szituáció előtt egy-két órával fogyasszunk a továbbiakban megnevezett ételekből és tudatosítsuk magunkban, hogy felkészültünk a megmérettetésre, minden rendben lesz.
Azoknál az idős embereknél, akiknél rágási nehézségek jelentkeznek a kemény ételek fogyasztása során, ezért inkább kevesebbet rágnak, szignifikánsan magasabb a kognitív funkciók romlásának kockázata. A rágás tehát egy olyan agyserkentő tevékenység, amely pozitív hatással van a koncentrációra, a memóriára. Ajánlott ezért a zöldségeket nyersen és nem főzve, esetleg turmixolva vagy reszelve fogyasztani.
A közelmúltban tudományos kutatások is alátámasztották az elméletet. Egy brit folyóiratban publikált felmérés eredményei azt mutatták, hogy egy 30 perces monoton hallási feladat elvégzésében jobban teljesítettek azok, akik rágózhattak közben. A rágózók reakcióideje kisebb volt, és pontosabb válaszokat adtak. Így bár sok helyzetben illetlenségnek számít, de például autóvezetés közben kifejezetten hasznos lehet, a rágógumizunk.
Táplálkozásunkkal is sokat tehetünk azért, hogy szervezetünk egyensúlyban maradjon, szerveink, köztük az egyik legfontosabb: agyunk megfelelően működjön. Vannak ételek, melyek különösen jó hatással vannak az agyműködésre. Olyan antioxidásokban, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdagok, melyeket e központi szervünk használ fel annak érdekében, hogy koncentrációnk és emlékező képességünk a lehető legtökéletesebb maradjon hosszú távon.
Az avokádó tömegének 20-25 százaléka zsír, amelynek több mint fele egyszeresen telítetlen. Egy félbevágott közepes méretű avokádó gazdagabb káliumban, mint egy egész banán, a benne található nátrium szintje pedig alacsonyabb. Kutatások azt mutatták, hogy ha energiánk 5 százalékát egyszeresen telítetlen zsírból nyernénk, és nem a húsokból, vajból vagy sajtból ismert telített zsírokból, akár harmadára is csökkenthetne a szívroham esélye. Továbbá K-vitamin és folate tartalma csökkenti a stroke kockázatát, erősíti a kognitív képességek fenntartását és a memória szinten tartását.
Galluszsav tartalma miatt az áfonya különösen hatásos a stressz okozta agyi bántalmak, az Alzheimer-kór és az öregkori elbutulás megelőzésére. A legújabb kutatási eredmények alapján az áfonya valóban megérdemli jó hírnevét: mindössze egyetlen adag áfonya annyi antioxidánst tartalmaz, mint amennyi 5 adag sárgarépában, almában, brokkoliban vagy sütőtökben. A méretében kicsi gyümölcs ráadásul hatalmas tápértékkel bír. Két fő étkezés között nassolgatva szinten tartja a figyelmet és a koncentrációt.
Többek fejében motoszkál az a téves információ, miszerint a kókuszolajban lévő telített zsír egészségtelen. Tény, hogy az ötvenes években fellángolt élelmiszerfogyasztási mozgalomnak a hatása ma is érződik.
2004-ben a Neurobiology of Aging című tudományos folyóiratban jelent meg egy kutatási eredmény, amely megállapította, hogy a kókuszolaj zsírsavai javították az idősebb emberek kognitív funkcióit, a memóriával kapcsolatos problémákat és még az Alzheimer-kór tüneteit is. Húsz kísérleti alanyt tápláltak véletlenszerűen kókuszolajjal, illetve placebóval, váltakozó napokon. Néhányan az Alzheimer-csoport tagjai közül egy kognitív értékelő táblázaton jobban teljesítettek mint társaik, és mindenki jobban emlékezett egy írott szövegre egyetlen adag kókuszolaj elfogyasztása után.
Ami ebben igen meglepő, hogy ez nem volt és nem is kellett, hogy hosszú ideig tartó vizsgálat legyen, mert azonnali pozitív kognitív választ és memória eredményeket kaptak egyszeri adag kókuszolaj elfogyasztása után a placebóhoz képest.
Hatalmas a választék, de távolról sem mindegy, milyen csokoládét fogyasztunk. Egy szabály létezik: minél sötétebb a csokoládé, annál hasznosabb a tested számára.
Fogyasztása nem csak gyors és szinte azonnali boldogságérzetet okoz, hanem csökkenti a vérnyomást és elősegíti az erek megfelelő tágulását az agyban és szívben. A legjobb, ha legalább 70 százalékos kakaótartalmú csokoládét veszel le a boltok polcairól.
Pár kocka csokoládé és hozzá egy maréknyi olajos mag elegendő egy felnőtt ember számára, hogy agyi képességeit kibontakoztathassa.
Banálisnak tűnik, de mégsem az. Testünknek több mint a fele, agyunknak közel 80 százaléka víz.
Ha ezt nem pótoljuk megfelelő ütemben és mennyiségben, akkor agyszövetünk zsugorodni kezd, ezzel romlik a rövidtávú memória és a összpontosítás képessége.
Szakemberek nem győzik hangsúlyozni, hogy ne várjuk meg a szomjúság kínzó érzését. Ha teheted, igyál meg gyorsan egy pohár vizet, mielőtt tovább olvasnád a cikket!
Az extra szűz olíva olaj egyenesen az agyunk legértékesebb tápláléka. Az extra szűz olívaolaj az olívabogyóból nyerhető legjobb minőségű olaj, de a termelőtől és gyártótól függően igen nagy változatosságot mutat.
Aromaanyagai révén leginkább közvetlen fogyasztásra alkalmas, szobahőmérsékleten például salátákhoz, majonézbe. Sütés közben épp a legértékesebb elemei vesznek el. Az olívaolaj a szervezet számára esszenciális telítetlen zsírsavakat tartalmaz, természetes antioxidánsai az E- és a K-vitamin.
Erősíti az izomsejteket és jó hatású reumás ízületi gyulladás esetén is. Könnyen emészthető, mert gyorsan felbomlik (szétoszlik, emulgeál) az emésztőrendszerben. Nagy mennyiségű klinikai adat támasztja alá, hogy az olívaolaj fogyasztása védi az érrendszert, így az az agyat a meszesedéstől.
A gyömbér kiváló szövetséges az emlékezet serkentésében és fontos szerepet játszik az agyi oxidatív stresszel és az idegi betegségekkel szemben való védekezésben is. A Kutatás alapú komplementer orvoslás című lapban publikált kutatás szerint a gyömbér fogyasztása középkorú nőknél javította a kognitív képességeket. Hatvan egészséges résztvevőnek adtak véletlenszerűen placebót vagy gyömbér két hónapig. Azoknál a résztvevőknél, akik gyömbérkivonatot kaptak, jelentős emlékezet javulás volt megfigyelhető, emellett az agyi oxidatív stressz csökkent. Akár idős korban, akár a mérgező étel adalékok miatt kialakuló kognitív hanyatlás esetén jól használható a gyömbér.
Már csak ha ránézünk egy frissen felbontott dióra, rögtön a két agyféltekére asszociálunk. A Kaliforniai Egyetem orvostudományi karának kutatói újabb ismert, de eddig nem bizonyított pozitív tulajdonságát igazolták a diónak.
A szakemberek szerint a rendszeres fogyasztás segíthet a memória frissességének megőrzésében, javítja a koncentrációs képességet és felgyorsítja az agy műveleti sebességét. Több ezer, húsz év fölötti embert vett részt a kísérletben. Azok, akik rendszeresen fogyasztottak diót, mind a hat kognitív tesztet sikeresebben teljesítették, függetlenül attól, hogy mennyi idősek, milyen neműek és nemzetiségűek voltak.
