Nagyon büszke voltam magamra, hogy bármiféle szemrebbenés nélkül végig tudtam mondani a hirtelen jött monológot, mert az igazat megvallva nem teljesen tükrözték az érzéseimet. A volt barátom ezért a lányért dobott engem, és hogy őszinte legyek, egy kicsit sem érdekelt, Enikő mennyire érzi jól magát mellette. De Ádám mégis csak az életem része volt. Hiába a rossz emlékek, tudom, hogy a szíve mélyén egy rendes srác, aki megérdemli a boldogságot.
Kábé fél órával később már egyedül voltam a szobámban, és próbáltam álomba szenderülni, de nem igazán ment jól a dolog. Folyton az este részletein járt az eszem, és azon, hogy ha ebben a pillanatban elaludnék, még aludhatnék kábé 2 órát, mielőtt megszólalna az ébresztőóra. Aztán rájöttem valami érdekesre. Amikor találkozol az exeddel (akár direkt, akár véletlenül), kétféle befejezése lehet a dolognak. Az egyik, hogy teljesen felkavar, előtörnek belőled az érzések, és kezdheted előröl az egész továbblépés-kúrát. Vagy rájössz, hogy már tényleg nem jelent semmit.
Nincsenek szerelmes gondolatok, könnyek és nyomás a mellkasodon, hiszen tudod, hogy mindent magad mögött hagytál. És én biztosan kijelenthetem, hogy a második csoportba tartozom. Eddig is tudtam, de a mai este csak megerősített ebben. Néha a sors furcsa játékot űz; megadja neked, amire vágytál, de nem akkor, amikor szeretnéd. És ilyenkor jössz rá igazán, hogy amit annyira akartál, tényleg nem az, amire szükséged volt. Olvass még a témában
Férfiak, mik azok gyanús jelek – a férfiakkal kapcsolatban – amire a nőknek figyelnie kellene?
Nem a misztikus 7. év a bűnös: ez házasság legnehezebb éve a statisztikák szerint
Karácsony szingliként? 5 érv, amiért szuper lesz!
„A feleségem SOHA nem csukja be az ajtókat.” Mi a partnered legfurcsább tulajdonsága?
