– Esztinek is szoktam mondani, hogy jöjjön el velem futni, de eddig nem sikerült rávennem. Aztán megemlítettelek neki, és holnap már ő is itt lesz – szólalt meg hirtelen.
– Eszti a… húgod?
– Nem, a feleségem – vágta rá könnyedén. Olvass még a témában
A felesége. A FELESÉGE! Nem a testvére, ismerőse, szomszédja, de még csak nem is a barátnője. Dávid nős. Ráadásul a volt barátom is megházasodik. Körülöttem szépen lassan mindenki családot alapít, én meg csak egyre „szinglibb” leszek. Totális hidegzuhanyként ért az információ, de nem is azért, mert a fejemben létező kapcsolatom máris véget ért. Azt hiszem, most értettem meg igazán, mi történik körülöttem. Elköszöntem Dávidtól, sok sikert kívántam neki és a feleségének a közös sportoláshoz, majd elindultam hazafelé. Valószínűleg többé nem fogunk együtt futni, hiszen nem volt nehéz átlátni Eszti féltékenységén, és van egy olyan érzésem, hogy mi ketten nem lennénk túl jó edzőpajtik.
