Több diploma=több előítélet?
A kutatások arra is rávilágítanak, hogy minél magasabb az iskolázottsága valakinek, annál hajlamosabb a periférikus utat követve elfogadni a hamis érvelést is, mint hogy egy másik, alacsonyabb iskolázottságú csoport egyébként releváns érveit meghallgassa. A magasabb iskolázottságú emberek ugyanis sokkal jobban félnek a státuszuk elvesztésétől, amivel a saját társadalmi csoportjuk elveinek megkérdőjelezése járna.
Érdemes megérteni azt is, hogy a magasan képzett emberek hogyan tekintenek másokra és társadalmi kapcsolataikra. „A legjobbak vagy a legrosszabbak másokban: az általánosított más észlelések mértéke” címmel Richard Rau írt tanulmányt a Münsteri Egyetemen.
A kutatók arra kérték a résztvevőket, hogy értékeljenek embereket a közösségi médiában látható profilok és videók alapján. A résztvevőket megkérdezték, mennyire értenek egyet az olyan kijelentésekkel, mint a „szeretem ezt a személyt” és „ez a személy hideg szívű”. Ezután a résztvevők válaszoltak a magukra vonatkozó különféle kérdésekre. Olvass még a témában
A diplomások következetesen kevésbé pozitív értékekkel ruházták fel a többi embert. A cikk arra a következtetésre jut, hogy „az emberek érzéseinek, magatartásának és társas kapcsolatainak megértéséhez kulcsfontosságú tudni, hogy melyik általános véleményt vallják másokról … minél magasabban képzett valaki, annál kevésbé gondol pozitívan másokra.”
Tehát a tehetős emberek számára fontosabb a státuszuk. Ők úgy gondolják, kisebb a befolyásuk és jobban félnek a munkájuk vagy a megítélésük elveszítésétől, miközben kevésbé kedvezően gondolkodnak másokról. Ez pedig azt is befolyásolja, hogy milyen érvekre hallgatnak, amikor véleményt formálnak valamiről.