A Magas-Bakony Tájvédelmi Körzetet a kilencvenes évek elején hozták létre. A terület elsődlegesen a Kőris-hegyet és tágabb környékét foglalja magában, összesen 8754 hektáron. Kimagasló értékeit vadregényes, érintetlen erdeinek, biológiai sokszínűségének és geológiai változatosságának köszönheti – nem csoda, hogy képtelen vagyok megunni ezt a vidéket. A terület különösen vonzó célpont a turisták számára, hiszen meredek völgyek, kimagasló hegyek, szurdokok és barlangok csábítják az erre tévedőket. Azonban nem csak a tájvédelmi körzet, hanem közvetlen környezete is bámulatos, egyfolytában megújuló látnivalókat rejt.
Hubertlaki-tó
A Magas-Bakony Tájvédelmi Körzet – egyik legmeghatározóbb színhelyének – népszerű látnivalója a Hubertlaki-tó.
A tavat érdemes felkeresni az ugyan kisebb kerülőt magába foglaló, de gondosan kijelölt Hubertlaki tanösvényen, amire könnyedén rá lehet csatlakozni Odvaskőről, vagy rövidített változatban Huszárokelőpusztáról is.
A Hubertlaki-tó „bakonyi Gyilkos-tó” néven is elhíresült: eredetileg vaditatónak szánták, ám a források bőséges vize szinte elárasztotta a területet.
Az így keletkezett tavacskában elpusztultak a fák, ám csonkjaik az ég felé meredeznek a vízből.
Odvaskő-barlang
Az Odvaskő-barlang egy rövid, de meredek (részben lépcsős) útvonalon közelíthető meg az odvaskői parkolótól indulva, a Boroszlán tanösvényen haladva.
A dolomitban kialakult barlang belseje kb. 20 méter hosszú, 10 méter széles és átlagosan 3-4 méter magas.
A régészeti leletek alapján tudjuk, hogy régóra lakták az emberek sőt, egy csaknem 1000 éves alapítólevélben is említést tesznek róla.
Óvatosan, de érdemes körülnézni a barlang tetején levő sziklákról, ahonnan csodás panoráma tárul elénk a bakonyi hegyekre.
Kőris-hegy
A tájvédelmi körzet központi helye a Bakony legmagasabb pontja, a Kőris-hegy (709 m), amit feltétlenül érdemes útba ejteni, ha a környéken túráztok.
A hegy számos oldalról megközelíthető: Porva felől Ménesjáráson át, Borzavárról, Szépalmáról, Bakonybél és Bakonykoppány felől is.
A hegy nevét kőriserdeiről kapta, fontosságát jól mutatja, hogy az Országos Kéktúra is áthalad rajta.
Az ide vezető, erdei út nem mondható kifejezetten könnyűnek, de a tetőről nyíló kilátás alighanem mindenkit kárpótol: innen látni Pannonhalmát, de a Balatont is.
Szömörke-völgy
A Szömörke-völgy még a környéken is híres páratlan szépségéről.
A Pénzesgyőrből és Bakonybélből egyaránt megközelíthető területen vadregényes tájakon vezetnek a kijelölt turistaútvonalak.
A völgyben található a 300 méter hosszan elterülő, 17 és 50 méter széles Kerteskői-szurdok, ami feladja a leckét a túrázóknak, hiszen több helyen csúszós köveken kell átlépni a patak felett.
A völgy mélyén járva még impozánsabb látványt nyújt az Oltár-kő, és itt található a Judit-forrás is, amik kihagyhatatlan nevezetességei a szurdoknak.
Cuha-szurdok
A Cuha-szurdok a tájvédelmi körzet északkeleti részén található, vonattal Győrből és Zircről, autóval Bakonyszentlászló és Csesznek felől is megközelíthető.
A Cuha-szurdok a Bakony egyik legszebb és legnépszerűbb turistalátványossága, nehéz egy-egy kiemelkedő barlangját, forrását, tájrészét kiragadni annak a különleges vidéknek, ami minden évszakban más és más arcát mutatja.
A meredek sziklafalak között jól járható, széles út halad: a túrát kalandossá a nyomvonalat rendszeresen átszelő Cuha patak és az itt haladó, védett vasútvonal teszi.
Fenyőfő
A tájvédelmi körzet északi részén helyezkedik el Fenyőfő, ami ugyan zsákfalu, a térképen jól látszik, hogy az egyes települések az erdőkön keresztül meglehetősen közel helyezkednek el egymáshoz.
Fenyőfő különleges báját a területet körbeölelő ősfenyves adja.
A természetvédelmi terület 579 hektáron terül el, és páratlan látványt nyújt a jellemző módon bükkösökkel borított Bakonyban – és az egész országban is, ugyanis ez az egyetlen, jégkorszak óta fennmaradt, őshonos erdeifenyő-állományunk.
