A szeretet nem feltételes – és az emberi érték sem
Nem akarok persze naivnak tűnni, igen, az autizmusban érintett embereknek és családtagjaiknak megvannak a maguk kihívásai. Vannak helyzetek, amiket a lányom nehezebben kezel, és vannak napok, amikor küzd. De ez nem azt jelenti, hogy kevesebb lenne bárkinél. Az én feladatom szülőként nem az, hogy sajnáljam őt, vagy mások elvárásainak megfelelővé próbáljam formálni, hanem az, hogy mellette álljak, amikor szüksége van rám. Hogy megtanítsam, hogyan birkózhat meg az őt körülvevő világgal, hogyan ismerheti fel a saját határait és hogyan tud töltekezni, amikor kimerülnek az elemei. De nem szeretné minden anya megtanítani ezt a gyermekének, függetlenül attól, hogy autista vagy sem?
Az igazi probléma nem az autizmus. Hanem az a társadalom, amely még mindig nem képes elfogadni, hogy nem mindenki ugyanúgy gondolkodik, kommunikál, vagy érez.
És az a társadalom, amely még mindig elhisz olyan hazugságokat, mint hogy az oltások okoznának autizmust – miközben ezzel nemcsak a tudományt tagadják, hanem emberek életét teszik kockára.
A lányom autista. Nem az oltások miatt, hanem mert így született. És én minden nap hálás vagyok ezért. Nem cserélném el őt senkire, és nem tartom őt kevesebbnek senkinél – pláne nem egy olyan embernél, aki szerint rendben van gyerekek életét kockára tenni, csak nehogy egy kicsit is mások legyenek. Olvass még a témában
