A verbális kommunikációval, szavainkkal valójában csak egy részét adjuk át az információnak, amit közölni szeretnénk, emellett mimikánk és gesztusaink, testtartásunk, hangszínünk, és számos apró dolog hordoz üzenetet rólunk, szándékainkról. Cikksorozatunkban megnézzük, miről árulkodnak az egyes testrészeink – most a karokat vesszük górcső alá, Allan és Barbara Peas – A Testbeszéd enciklopédiájának segítségével!
VIDEO A legerősebb csillagjegy párosok, akik tökéletes házastársak lesznek
1/5 Így jelzi a kar az érdeklődést
Ha valaki úgy beszél velünk, hogy mellkasával, vállaival felénk fordul, és eközben nem keresztezi a karjait – és lábait –, akkor nyugodtan gondolhatjuk azt, hogy vevő a mondandónkra, érdeklődik irántunk.
A nyitott karok tehát arról árulkodnak, hogy az adott személy is nyitott a másik félre, a vele való társalgásra.
Ha még a keze is nyitott, tehát szabadon van a tenyere, az olyan pozitív gesztus, amely őszinteségről árulkodik, így nagyobb bizalmat ébreszt.
A keresztbe tett karok az előzőekkel szemben a zártságot, önmagunk védelmét, egyet nem értést sugallnak, és a legtöbb kultúrában alapvetően negatív gesztusnak minősülnek.
Az elzárkózás és ellenállás mellett akkor is használják ezt a gesztust az emberek, ha éppen idegesek, bizonytalanok, ezért ha valaki ilyen testtartással próbál meggyőzni minket valamiről, okkal feltételezhetjük, hogy még ő sem biztos a saját mondandójában.
Az óhatatlan karkeresztezést leginkább úgy oldhatjuk fel, ha több ember előtt – például egy munkahelyi meetingen – kell beszélnünk, hogy egy kisebb tárgyat, például tollat veszünk a kezünkbe, és azzal foglaljuk le kezeinket.
A keresztbe tett karok esetében tovább árnyalhatja a képet, hogy a kézfejek mit csinálnak eközben a gesztus közben. Ha az adott illető úgy fonja össze a karjait, hogy közben a kezeivel megfogja a felkarját, az inkább azt sugallja, hogy az illető elzárkózásának oka a bizonytalanság, visszafogottság. Ha azonban mindezt úgy teszi, hogy kezei ökölbe szorulnak, az ellenségességről adhat tanúbizonyságot, így ne lepődjünk meg, ha az adott személy nem csak egyszerűen nem ért velünk egyet, de még verbálisan támadásba is lendül majd.
Érdekes jelzés a keresztbe tett karoknál a felkarok megfogása úgy, hogy közben a hüvelykujjak felfelé mutatnak: aki egy társaságban, vagy valakivel szemben így áll vagy ül, azt szeretné jelezni, hogy ő az, aki éppen nyeregben érzi magát, egy kicsit felsőbbrendűnek véli magát a többi jelenlévőnél.
Ölelésre sokszor akkor van szükségünk, ha bizonytalanok vagyunk, félünk, megerősítésre van szükségünk, egy támaszra.
Nincs ez másként akkor sem, ha önmagunkat „öleljük meg” egy gesztussal.
Ez hölgyek esetében úgy néz ki, hogy az egyik, test mellett kinyújtott kart megfogják a felsőkarnál a másik kézzel, a férfiaknál pedig a két kézfej összekulcsolását jelenti a férfiasságuk előtt – ahogy a focisták is szokták.
A szorongó, bizonytalan, megerősítésre vágyó emberek gesztusa ez, akik nem érzik magukat túl kényelmesen az adott szituációban.
Még azok is leleplezhetik idegességüket, bizonytalanságokat egy apró jelzéssel, akik egyébként ismerik a karkeresztezések jelentését és odafigyelnek arra, hogy gesztusaik ne árulkodjanak aktuális állapotukról.
Ez a gesztus az, amikor keresztezni nem szeretnénk a karjainkat, és az önöleléssel sem próbálkozunk, csupán az egyik kezünkkel megérintjük a másik karunk csuklójánál a ruhánkat, óránkat vagy karkötőnket.