Nem titok, hogy míg a kutyák jelentős része imád a vízben pancsolni, addig a macskák többnyire tisztes távolságból figyelik őket ez idő alatt. A legtöbb cica valódi kínzásként éli meg, ha megfürdetik, holott a gazdik mindent elkövetnek azért, hogy meghozzák ehhez a kedvüket; épp megfelelő hőmérsékletű vizet engednek a lavórba, cicabarát sampont használnak, és utána meg is szárítják kis kedvencüket. Ám ők mindentől eltekintve is rettegnek ezektől a pillanatoktól.
Több dolog is kiválthatja ezt a fajta félelmet bennük, az első pedig kétség kívül evolúciós indok.
A macskák történelmét tekintve szinte biztos, hogy a többségük nem szokott hozzá a vízközeli élethez, és kevés tapasztalatuk is van ezzel kapcsolatban.
Olvass még a témában
Meglehet, hogy az őseik órákat töltöttek el naponta egy szikla tetején üldögélve azzal, hogy a mancsukkal kifogják a halakat a folyóból, de az életben maradás szempontjából a legtöbb nagymacskának nem volt szüksége arra, hogy megtanuljon úszni. A többségük ugyanis nagyon gyorsan tudott futni, ez pedig szuper vadásztudásokkal kombinálva bőven elég volt ahhoz, hogy elfogják a zsákmányt a szárazföldön, így a víz közelébe maximum akkor mentek, ha szomjasak voltak.
