Vannak dolgok, amikhez mindenki úgy érzi, hogy remekül ért, már legalábbis addig, amíg ki nem próbálja. Ilyen többek között a gyereknevelés, amivel kapcsolatban sokan, sokféle fogadalmat tesznek, miközben rosszalló fejcsóválással szemlélik az utcán a kismamákat, vagy a baráti társaság első szülőpárosait. „Na, én ezt biztosan nem így fogom csinálni!” Fogadják meg ilyenkor. Aztán egyszer csak nekik is lesz egy, kettő, három vagy még több csemetéjük, és némileg átértékelik a helyzetet.
2/7 „Nem viszem magammal a gyereket a társasági eseményekre”
Pff, na de komolyan, meddig tartott volna bébiszittert keresni, ahelyett, hogy elhozzák a gyereket is a szülinapi bulira vagy a céges vacsorára? Persze, amíg nem kell valóban bébiszittert kerítened, addig nem is sejtheted, hogy a kérdéssel mennyire rátapintasz a lényegre.
Mert bébiszittert keríteni nehéz, néha lehetetlen, és nem utolsó sorban meg drága. Úgyhogy igen, a gyerek néha anyuval megy. Még szerencse, hogy nem egy ragályos betegségről, hanem egy kisbabáról van szó, úgyhogy talán ez megbocsájtható dolog.
A cikk a hirdetés után folytatódik a következő oldalon, lapozz!