Mindenkivel előfordul, hogy elfelejt valamit vagy átsiklik bizonyos dolgok felett a figyelme, és mondhatjuk, ez a jelenség egy bizonyos szintig teljesen természetes és normális. A memória zavara az életkor előrehaladtával még gyakoribbá válhat, de vajon felismerjük-e az átmeneti képszakadás és a valós kognitív károsodás közti különbséget?
A múltkor vissza kellett mennem a házhoz, hogy megnézzem, tényleg bezártam-e az ajtót, és a napokban elfelejtettem a kislányomnak ígért müzliszeletet elvinni neki az úszásóra végeztét követően. Szerintem velem is és mindenkivel megesnek hasonló dolgok. Egy bizonyos pontig a memória zavara vagy a felejtés léte teljesen normálisnak mondható.
Vannak azonban esetek, amikor komolyan figyelni kell az árulkodó jelekre, hiszen a kognitív hanyatlás és az Alzheimer-kór megjelenése cseppet sem egyenlő az átmeneti incidensekkel, melyek felejtésünk kapcsán mennek végbe az agyunkban.
Itt van például a férjem nagymamája, aki életének utolsó éveit úgy kellett leélje, hogy az Alzheimer-kór kemény tüneteivel küzdve semmire és senkire sem emlékezett körülötte, és gyakorlatilag elzárva a külvilágtól, saját elméjének rabjává vált.
A korral járó kognitív hanyatlás és a teljes Alzheimer-kór nem ugyanaz
„Ahogy öregszünk, a testünk és az agyunk is öregszik, ezért könnyedén lehet az öregedés általános velejárójának tekinteni a memóriazavarokat. Vannak azonban olyan tünetek, melyek komolyabb problémákra próbálnak figyelmeztetni minket” – mondja dr. Monica Moreno, az Alzheimer Egyesület gondozási és támogatási igazgatója.
Enyhe kognitív károsodás során az agy és a test közötti üzenetekért felelős idegsejtek károsodnak, és a kommunikáció lassulásának következtében zavar keletkezik az emlékezés képességében és az információk rengetegében.
Amikor az agy neuronjai nagymértékben károsodnak vagy működésük teljesen leáll, megszakad a kapcsolat a külvilággal és kialakul a korai Alzheimer-kór. Később pedig az agykéreg más sejtjei is megsérülnek, melyek a nyelvért, a szociális viselkedésért, a vizuális térbeli képességekért és az érvelésért felelősek.
Kapcsolódó cikkek
Az Alzheimer-kór korai jelei
Az Alzheimer-kórban szenvedők sokkal súlyosabb memóriavesztést tapasztalhatnak, mint a normál öregedési folyamatokkal együtt járó emlékezési problémák. A betegek jellemzően sokat kérdeznek vissza, gyakran ismétlik önmagukat, és hihetetlenül gyorsan képesek elfelejteni a friss, elhangzott információkat. Mindennapjaikat elkezdi a bizonytalanság jellemezni, és egyes helyzeteket, problémákat vagy az ok-okozati viszonyokat nem képesek tisztán átlátni és megérteni.
A betegség korai szakaszában a betegek először csak egy-egy megbeszélt találkozóról, a szedett gyógyszereikről vagy egy, a számukra eddig ismert hely megközelítési módjairól feledkeznek el. A mindennapokhoz köthető általános feladatok is akadályozottá válnak, például nem tudják, hogyan kell befizetni egy csekket, rossz dolgokat vásárolnak a boltban, nem találnak haza vagy egyik pillanatról a másikra elfelejtenek autót vezetni.
Dr. Monica Moreno szerint az átlagos feladatok, amik szinte mindennapiak voltak az Alzheimeresek számára, egyre nehezebben elvégezhetővé válnak. A szakember számos, szakmájában addig kiemelkedő beteg súlyos és gyors hanyatlásával találkozott már. Például volt olyan banki alelnök páciense, aki az unokáinak egy egyszerű matematikai feladat megoldásában nem tudott segíteni, vagy olyan díjnyertes szakács is, aki hirtelen elfelejtette, hogyan kell egy átlagos és egyszerű omlettet elkészíteni.
„Ha van valami, amit az életben az ember folyamatosan és könnyedén megcsinált, ám hirtelen akadályokba ütközik a tevékenység napi szintű elvégzése, valami komolyabb dologgal állunk szemben, és gyanakodni kell a korai Alzheimer-kórra”
– mondja a szakember.
Sok esetben a beszédkészséggel kapcsolatban is problémák alakulnak ki, és hirtelen nem jön az ember nyelvére az adott szó. Persze mondhatnánk, hogy ez egy átlagemberrel is előfordulhat, ami való igaz, de az átmeneti kognitív zavar és az Alzheimer-kór között az a különbség ilyen téren, hogy a nyelvi problémák az Alzheimereseknél egyre sűrűbbek, tulajdonképpen mindennaposok lesznek. Megállhatnak egy mondat közepén, folyamatosan elveszíthetik a gondolatmenetüket és a lexikális tudásuk is hanyatlásnak indul.
Amikor nem természetes öregedésről van szó
Az időseket és az agyi funkciók korlátoltságát úgy lehet megkülönböztetni az Alzheimer-kórban szenvedőktől, hogy míg az előbbiek tudják, kicsodák, helyesen ítélnek meg dolgokat, és az általános idő kérdésekben is otthon vannak. pl. hány óra van stb., addig a komoly problémákkal küzdők nem ismerik fel a dátumokat, nehezen ítélik meg a távolságokat, hamar elzárkóznak a családjuktól és a barátaiktól, rossz döntéseket hoznak. Például indokolatlanul túlköltekeznek olyan dolgokban, amelyeket egyébként nem is szerettek eddig. Eközben a mindennapi életük során folyamatos kihívásokkal és saját biztonságukat érintő kérdésekkel kell megküzdeniük.
Hogyha valamelyik ismerősünk kapcsán Alzheimer-kórra gyanakszunk, mindenképpen vigyük el orvoshoz, aki kognitív vizsgálatokat követően felállíthatja a teljes diagnózist. Szavakat listáztat a pácienssel, visszaszámoltat vele, megkéri, hogy azonosítson be bizonyos tárgyakat vagy alakzatokat. Neurológiai vizsgálatokat, MRI-t, CT-t is elvégez annak érdekében, hogy kiderüljön, általános öregedési jelek vagy korai Alzheimer-kór áll a háttérben.
Nyitókép: fotografixx/istockphoto.com