Álláskeresés: a 7 legnagyobb tévhit

Álláskeresés: a 7 legnagyobb tévhit

Címlap / Életmód / Pénz és hivatás / Álláskeresés: a 7 legnagyobb tévhit

Ha álláskeresésről van szó, valószínűleg te is elfogadsz néhány tanácsot. Sőt, előfordulhat, hogy készpénznek veszed a másoktól hallott információt. Az aranyat érő útmutatások mellett azonban súlyos tévhitek is keringenek a köztudatban, amelyek eleve sikertelenségre ítélhetnek. Eláruljuk, mik ezek!

Elég átnézni a hirdetéseket?

Amennyiben az állásvadászat annyit jelent számodra, hogy megnézel néhány hirdetőtáblát, átlapozol egy pár újságot, illetve az álláskereső portálokat böngészed, ne csodálkozz rajta, ha nem jutsz semmire!
A legjobb, legígéretesebb lehetőségeket ugyanis nem feltétlenül hirdetik meg. Az ismerősök mozgósítása és a személyes, célirányos érdeklődés tehát sokkal hatékonyabb lehet.

Lejjebb kell adni az igényeket?

Az emberek gyakran mondják egymásnak, hogy a mai munkaerőpiaci helyzetben mindenkinek lejjebb kell adni az igényeiből, ha álláskeresésről van szó.
Ez kifejezetten rosszindulatú mítosz, mivel az a gondolat van mögötte, hogy „ha nekem rossz, másnak se legyen jobb”. Igenis jogod van egy neked tetsző munkahelyen, izgalmas pozícióban, megfelelő fizetésért dolgozni!
Ezért tartsd ki a kezdeti elképzelésed mellett, és keress egy szakmádnak és tudásodnak megfelelő állást!

Mindenhová jelentkezni kell?

A jelentkezés folyamata sokakban furcsa gondolatmenetet indít el. A felsőoktatási felvételik alkalmával egy csomóan beírnak mindenféle szakot, ami nem is érdekli őket, álláskeresésnél pedig hasonló a helyzet.
Aztán jön a csodálkozás, ha valamelyik mellékvágányos próbálkozást koronázza siker. „De én nem is ezt akartam!” – jön ilyenkor a panasz, ami a legkevésbé sem jogos. Ha nem akarod, ne jelentkezz, ilyen egyszerű!

Senki sem olvassa el a motivációs levelet?

A motivációs levélnek gyakorlatilag tényleg semmi értelme a hazai munkaerőpiaci kultúrában, hiszen a legtöbb esetben kizárólag közhelyek puffogtatására szolgál.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a cégek figyelmen kívül hagynák őket: különösen a külföldi illetőségű vállalatok hajlamosak jelentőséget tulajdonítani neki, éppen ezért ne bagatellizáld el a megírásukat! Ja, és ne hagyd bennük az előző jelentkezés nyomait, ha lehet…

Mindenképpen meg kell jelölni a fizetési igényt jelentkezéskor?

Csak akkor, ha a hirdetésben erre kifejezett utalás van. Ellenkező esetben még az is megeshet, hogy a munkáltató oda nem illő, érzékeny témaként kezeli a dolgot.
A jelentkezési folyamat során kénytelen vagy a másik félhez alkalmazkodni, s akkor beszélni a pénzről, amikor ő gondolja – nyilván jóval a szerződés aláírása előtt kell, hogy ez megtörténjen, nem pedig az első ledolgozott hónap végén.

Elég interneten küldözgetni az önéletrajzot?

Az e-mailben küldhető önéletrajz és a LinkedIn közösségi portál nagyban megkönnyíti az álláskeresést. Ám az a lehető leghatékonyabb megoldás, ha ötvözöd a hagyományos módszerrel, és néhány helyre „papíron” is jelentkezel!
Éppen ezért célszerű figyelned rá, hogy a CV-d nyomtatásban is kifogástalanul mutasson, és természetesen legyen rajta egy félévesnél nem régebbi fotó!

A legtehetségesebb embert veszik fel?

A pozíció betöltéséhez szükséges készségek és képességek átlagosan az érvek harmadát adják, amikor valakinek a felvételéről döntenek. A két másik harmadot a munkabírás és a cég profiljába való illeszkedés jelenti. Ez utóbbit gyakran egyáltalán nem veszik figyelembe a jelentkezők, ami óriási hiba: egy tegeződő, közvetlen vállalatnál már a nulladik pillanatban el lehet szúrni a magázódással.
Amennyiben hónapok óta sikertelenül keresel állást, nyugodtan változtasd meg az egész stratégiád! Készíts egy vadonatúj önéletrajzot, és tippjeink megfontolásával vágj bele újult erővel a kutatásba!

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást