Alig 2 hónap után összeköltöztünk: ez lett a végeredménye

Alig 2 hónap után összeköltöztünk: ez lett a végeredménye

Címlap / Szerelem / Párkapcsolat / Alig 2 hónap után összeköltöztünk: ez lett a végeredménye

A szabály az: várj csendben

Ha valamiről, akkor a kapcsolatokról aztán tényleg rengeteg szabály szól, ami kőbe vési, hogy milyennek is kellene lennie két ember viszonyának: kezdve azzal, hogy a szerelem férfi és nő között szövődik, aszocializáció, a társadalom vagy a média számos más normát is beültetvagy benntart  a köztudatban. Elég egy gyors Google keresés, és máris látni fogod: mennyi időt kellene együtt töltenetek, hányszor normális egy héten szeretkezni, kinek kellene otthon maradni a gyerekkel, ki vigye le a szemetet. És persze, a valaha volt legfontosabb szabály, amit már az óvodában megtanítanak minden kislánynak: Ne. Várj. El. Semmit.

Hogy miért?

Mert a férfiak megijednek, a férfiak elmenekülnek. Ha követelőző vagy, nem kellesz majd senkinek. Úgyhogy ülj csendben, és reménykedj, hogy a dolgok legalább többé-kevésbé az elképzeléseid szerint alakulnak.

Bizonyos dolgok abszolút tabunak számítanak: esküvőről, gyerekről, összeköltözésről, általában jövőképről beszélni szigorúan tilos az első randikon, és eleve jobb, ha ezeknek a témáknak a felvetését a férfire hagyod. Túlságosan korán elköteleződni egyébként sem érdemes, mert aztán a „rózsaszín köd” felszívódik majd, és minél többeknek újságoltad el a boldogságodat, annál többek előtt kell majd bevallanod, hogy a kapcsolat mégis kudarcot vallott, és a társadalom szemében bukott ember leszel. Esetleg még azt is megkapod, hogy látod, ez történik, ha nem követed a szabályokat. Legközelebb okosabb leszel.

Szerintem a szabály az, hogy nincs szabály

Két hónap. Ennyi időbe telt, míg hivatalosan is összebútoroztunk az első randi után. Hogy miért? Mert mindketten komolyan gondoltuk. Hogy ezt honnan tudom? Onnan, hogy megbeszéltük. Ki mertük mondani, hogy mit gondolunk, mit hogyan látunk, és mit érzünk egymás iránt. És tudod mit? Ha kiderült volna, hogy nem ugyanazt, akkor sem bántam volna a dolgot. Nem hiszem, hogy szégyellnem kellene magamat azért, ahogyan érzek valaki iránt, vagy ahogyan nézek a jövőbe, és ha a másik nem ugyanazt érzi vagy látja, akkor úgy érzem, igenis jogom van tudni arról. Fájna? Biztosan. Megalázó lenne? Semmi esetre sem annyira, mint csendben színlelni, hogy engem sem érdekel annyira a dolog, és azt várni, hogy a másik egyszer csak felveti a témát, ami nekem is jogot ad arra, hogy az érzéseimről beszéljek.

Két hónap után összeköltöztünk, és még soha nem voltam boldogabb. Hogy így marad-e? Azt remélem – azt reméljük – hogy igen. De ha mégsem így lenne, akkor sem lenne okunk egyikünknek sem szégyellni azt, hogy felvállaltuk a boldogságot, amiben most mindketten úszunk. Mert a szerelem szép.

Hogy mi a tanulság?

Nincs tanulság. Ez most nem egy cikk, aminek a végén eláruljuk neked a boldog kapcsolat titkát, vagy megmondjuk, mit kell tenned azért, hogy működjön a kapcsolatod, vagy hogy mikor ideális összeköltöznötök. Mert minden kapcsolat más: két ember saját, egyedi, megismételhetetlen szövetségének ünneplése. És azt, hogy ez hogyan működik, és hogyan tesz benneteket boldoggá, nektek kell kitalálnotok, akár csak alkalmi szórakozást kerestek egymás oldalán, akár egy életre elköteleződnétek, akár az első randi után összeköltöztök, akár úgy döntötök, hogy két külön lakhelyen jobban működik nektek. Csak legyetek egyformán boldogok a döntéssel. Ez az egyetlen szabály.

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást