A „nem vagyok elég jó” a pszichológiában egy olyan vezérfonal, mely mentén aztán nagyon sok réteget felfedhet a terapeuta és kliense. Ebből az egy mondatból rengeteg lelki sérülés és sebek születhetnek, melyeket csak komoly munka árán sikerül levetkőzni. Mindezt, persze megelőzi maga a felismerés.
🎥 Jobb ember vagy, mint hinnéd, ha ez az 5 dolog jellemző rád
1/5 Irreális elvárások
Jellemzően azoknál a gyerekeknél alakul ki hasonló érzés, akikkel szemben mindig túlzottan magas, szinte elérhetetlen elvárásokat támasztottak. Egy idő után pedig természetessé válik a tökéletes teljesítés, viszont elfogadhatatlanná a hibázás. Nehezített pálya, ha nem csak a szülők, de más személyek, például a tanárok is ráerősítenek erre az érzésre.
Majd, amikor a gyerek öntudatra ébred, lehet, hogy már belenyugszik „tökéletlenségébe”, viszont egy életen át elkíséri majd a „nem vagyok elég jó” érzése. Visszaköszönhet ez a későbbiekben munka, magánélet során is és könnyen lehet, hogy emiatt magányba taszítja majd saját magát az illető.
2/5 Iskolai sérelmek
Maradjunk még kicsit a gyerekkornál, mert a legtöbb lelki bajnak ebben az időszakban ágyazunk meg, vagyis innen kell kezdenünk a felismerést is. Sajnos az iskolás éveket szinte lehetetlen megúszni valamilyen bántás, vagy piszkálódás nélkül. Ezen mindenki keresztülmegy és a szülők csak annyit tehetnek, hogy mindeközben biztosítják az otthoni biztonságos közeget. Ahol jó esetben, a gyerek megnyílhat és kiadhatja magából a bántásokat. Csakhogy a legtöbb gyerek ezt kifejezett szégyenként éli meg és mindent megtesz azért, hogy szülei előtt felfedetlenek maradjanak az iskolai bántalmazások.
És akkor el is érkeztünk az egyik legfontosabb ponthoz, a szégyenhez. Ez egy olyan erős negatív irányítója lehet belső hangunknak, ami mindig pont az ellentétes, számunkra rossz irányba vihet minket. Gondoljuk csak végig. Egy gyereket bántanak az iskolában, kicsúfolják, rosszabb esetben még fizikai bántalmazás is érheti. Egy egészséges, harmonikus lelkiállapotban egyértelmű lenne, hogy a gyerek egyből szüleihez megy megoldani a problémát, kiönteni szívét.
A szégyenérzet, viszont elhiteti vele, hogy ő ettől kevésbé lesz értékes a külvilág szemében, így elkezd titkolózni. Csakhogy a szégyen közben alattomosan dolgozik, míg egy nap felszínre törve, hatalmas károkat okozhat. Ezért elengedhetetlen a szégyennel szorgalmasan dolgozni terápiában. Amint meglátjuk, hogy a szégyenünk tárgya mások által elfogadottá válhat, nem lesz okunk a jövőben is ilyen terheket cipelni.