Ahogyan a nők szeretnék, ha megkérnék a kezüket

A feministák többnyire rosszallóan tekintenek a nyilvános leánykérésekre, szerintük ugyanis ez nem egy boldog pillanat, hanem a nő manipulációja. Erről ki-ki maga döntse el, mit gondol, mindenesetre egy esküvői magazin utánajárt és feltette a kérdést olvasóinak, hogy a közönség előtti, vagy a meghitt térdre ereszkedést preferálja. Az eredmény meglepő volt, ugyanis 80 százalék mondta, hogy nem tetszene neki egy Facebook-os lánykérés (igen, ilyen is van), 63 százalék nem szeretné, ha barátja sporteseményen vagy koncerten kérné meg a kezét és 57 százalék nyilatkozta, hogy utálna egy flashmob leánykérést.

Az ok szinte minden esetben az volt, hogy a nyomás miatt nem szeretnének közöséget, főleg nem egy rakás idegent, aki osztozik ebben a szép pillanatban, ami csak kettejükre tartozik. A nők azért szeretnének igent mondani, mert valóban úgy gondolják és nem azért, mert rajtuk van a nyomás, amiért sokan nézik őket.

Ugyanis abban az esetben, ha a hölgy nem érzi úgy, hogy össze szeretné kötni életét a partnerével és nemet mond, azt kockáztatja, hogy nyilvánosan megszégyeníti, de minimum kellemetlen helyzetbe hozza a férfit. Abban a – viszonylag ritka – esetben, ha a nő nemet mond, a szerelmes illető szíve mindenképpen darabokra törik, így ezt a helyzetet nem érdemes még azzal is fokozni, hogy mindez nagyközönség előtt történik. 

A másik oka annak, ami miatt a nők idegenkednek a nyilvános helyen történő leánykéréstől, az a lámpaláz. Nem mindenkinek olyan a személyisége, hogy szeret szerepelni, sokan kifejezetten utálnak a középpontban lenni, így a szép pillanat akkor is kellemetlen lehet egy introvertált ember számára, ha egyébként szívesen mondana igent.