Stílus

Ahogyan a nők szeretnék, ha megkérnék a kezüket

Ahogyan a nők szeretnék, ha megkérnék a kezüket

A feministák többnyire rosszallóan tekintenek a nyilvános leánykérésekre, szerintük ugyanis ez nem egy boldog pillanat, hanem a nő manipulációja. Erről ki-ki maga döntse el, mit gondol, mindenesetre egy esküvői magazin utánajárt és feltette a kérdést olvasóinak, hogy a közönség előtti, vagy a meghitt térdre ereszkedést preferálja. Az eredmény meglepő volt, ugyanis 80 százalék mondta, hogy nem tetszene neki egy Facebook-os lánykérés (igen, ilyen is van), 63 százalék nem szeretné, ha barátja sporteseményen vagy koncerten kérné meg a kezét és 57 százalék nyilatkozta, hogy utálna egy flashmob leánykérést.

Az ok szinte minden esetben az volt, hogy a nyomás miatt nem szeretnének közöséget, főleg nem egy rakás idegent, aki osztozik ebben a szép pillanatban, ami csak kettejükre tartozik. A nők azért szeretnének igent mondani, mert valóban úgy gondolják és nem azért, mert rajtuk van a nyomás, amiért sokan nézik őket.

Ugyanis abban az esetben, ha a hölgy nem érzi úgy, hogy össze szeretné kötni életét a partnerével és nemet mond, azt kockáztatja, hogy nyilvánosan megszégyeníti, de minimum kellemetlen helyzetbe hozza a férfit. Abban a – viszonylag ritka – esetben, ha a nő nemet mond, a szerelmes illető szíve mindenképpen darabokra törik, így ezt a helyzetet nem érdemes még azzal is fokozni, hogy mindez nagyközönség előtt történik. 

A másik oka annak, ami miatt a nők idegenkednek a nyilvános helyen történő leánykéréstől, az a lámpaláz. Nem mindenkinek olyan a személyisége, hogy szeret szerepelni, sokan kifejezetten utálnak a középpontban lenni, így a szép pillanat akkor is kellemetlen lehet egy introvertált ember számára, ha egyébként szívesen mondana igent. 

Nem is gondolnánk, de több házassági tanácsadó számol be arról, hogy a hozzájuk járó pároknál nem egyszer vita a tárgya a lánykérés, mert nem egy feleség rója fel férjének évekkel az esküvő után is, hogy látványosságot csinált a lánykérésükből, mikor az egy olyan intim esemény, amit ő nem osztott volna meg másokkal.

Ha tehát választani lehet, a hölgyek legnagyobb százaléka úgy szeretne igent mondani választottjának, hogy csak kettesben vannak és a pillanat csak az övék.

A második legnagyobb halmaz nem bánja, ha családi vagy nagyon közeli baráti körben ereszkedik térdre a vőlegény-jelölt. Az idegenek előtti flashmobot viszont viszonylag kevesen tartják jópofának. 

Én is láttam olyan videót az ismeretségi körömben – amit a vőlegény büszkén feltöltött a youtube-ra – amin a gyanútlanul sétálgató menyasszonyt szinte sokkolta, hogy barátai előugranak mindenhonnan és egy betanult koreográfiára elkezdenek táncolni. Annyira megrökönyödött, hogy mikor meglátta közöttük a vőlegényt a gyűrűvel, hátat fordított és olyan zavarban volt, hogy úgy kellett visszacsalogatni. A srác a barátaikat bevonva nagyon lelkesen készült hónapokon keresztül a meglepetésre, hetekig tanulták a táncot és szervezték az eseményt, a lányon pedig csak az látszik a felvételen, hogy bárhol máshol lenne, csak ott nem, ahol idegenek nézik, ahogy egy csapat ember neki ugrál, ő meg csak áll és azt sem tudja, mi történik.  

Aki könnyed és bevállalós személyiség, annak egy flashmob lánykérés tökéletes lehet, de egy visszafogottabb lányt ezzel a világból ki lehet kergetni.

A nők közül szinte mindenki romantikus alkat, de mindenki számára mást jelent egy romantikus gesztus, így a házassági terapeuta szerint az az úriember, aki azt tervezi, hogy látványosságot csinál a lánykérésből, az előtte tapogatózzon finoman a kedvesénél, hogy mit szólna hozzá. 

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást