Állsz a nappaliban, kezedben a bögre, és fogalmad sincs, miért indultál el a konyha felé. Pár másodperccel korábban még tökéletesen tudtad. Aztán átlépted a küszöböt, és a gondolat egyszerűen szertefoszlott, mintha soha nem is lett volna.
Ez a jelenség annyira egyetemes, hogy külön neve is van a pszichológiában: doorway effect, magyarul leginkább ablak-effektusnak vagy küszöbhatásnak fordítható. Nem figyelmetlenség, nem kezdődő emlékezetkihagyás, és főleg nem az öregedés jele. Az agyunk teljesen normálisan, a saját szabályai szerint működik ilyenkor, csak épp ezek a szabályok elég meglepőek.
Amerikai kutatók derítették ki, mi történik valójában
A Notre Dame Egyetem kutatója, Gabriel Radvansky és munkatársai kísérletsorozatban vizsgálták, hogyan hat az ajtón való áthaladás a memóriára. Az önkénteseknek virtuális térben kellett tárgyakat felvenniük és másik szobába vinniük, miközben a kutatók folyamatosan tesztelték, mennyire emlékeznek arra, mit is csinálnak éppen. Az eredmény egyértelmű volt: amikor a résztvevők átléptek egy ajtón, lényegesen rosszabbul teljesítettek, mint amikor ugyanakkora távolságot tettek meg egyetlen szobán belül. Olvass még a témában
A kutatás szerint a jelenség hátterében az úgynevezett eseményhatár-elmélet áll.
Az agyunk a valóságot nem folyamatos filmként dolgozza fel, hanem apró, elkülönülő epizódokra bontja. Amikor belépünk egy új térbe, az agy ezt új „fejezet” kezdetének érzékeli, és ehhez az új helyzethez rendel friss munkamemória-tartalmat. Ami az előző szobában még aktuális és fontos volt, az a küszöb átlépésével egyszerűen háttérbe szorul, mintha bezárnánk egy fájlt, mielőtt megnyitnánk a következőt.
A cikk folytatódik, lapozz!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
