Idén a tavaszi szünetben mi is így tettünk: az országhatáron belül maradtunk, és célba vettük a Cserhát lankáit, illetve Nógrád vármegye eldugottabb szegleteit. Ez a pár nap ismét bebizonyította, hogy nem kell messzire menni ahhoz, hogy kicsit kiszakadhassunk a mókuskerékből és tényleg feltöltődjünk!
Virágzó ébredés és trópusi hangulat
Első állomásunk a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert volt. Bár a park kinti része még csak ébredezett és a növényvilág épp bontogatni kezdte a szirmait, a tavaszi zsongás már így is érezhető volt a levegőben. A legnagyobb mentőöv viszont a hatalmas üvegházak világa volt: amint beléptünk, egy csapásra a trópusokon éreztük magunkat a buja, zöld növényritkaságok és orchideák között.
Ha egy esős délutánon vágysz egy kis színre és melegre, ez a hely tökéletes választás! A pálmaházak párás levegője, a körülötted nyíló broméliák vagy éppen a húsevő növények garantáltan kikapcsolnak a hétköznapi pörgésből.
Időutazás a föld mélyén, foszforeszkáló kövekkel
A túránkat Nógrád szívében, Felsőpetény környékén folytattuk, ahol szó szerint a föld alá merészkedve egy teljesen más világba csöppentünk. A „Mesélő Föld” nevű vezetett túrán a kimerült bányajáratokban gyalogolva tudtuk meg, hogy ezen a vidéken évmilliókkal ezelőtt lagúnák hullámoztak.
A túra abszolút csúcspontja az volt, amikor időről időre le kellett kapcsolnunk a zseblámpáinkat és az UV fények alatt hirtelen világítani, foszforeszkálni kezdtek a kőzetek – számomra ezzel az izgalommal azért vetekedett, hogy szemmagasságban ébredeztek téli álmukból a kis patkósdenevérek.
Alpaka-terápia és erdei nyugalom
Nőtincs felé kanyarodva jött a program „cukiság-faktora”: egy alpaka simogatóban jártunk. Ezek a gyapjas, végtelenül békés állatok azonnal leveszik az embert a lábáról, és ezúttal alkalmunk nyílt kicsit közelebbről megismerni a szokásaikat, sőt, még etethettük is őket.
Miután kicsodálkoztuk magunkat a puha bundájukat érintve, a környékbeli várromok helyett a tiszta természetet választottuk. A Gyadai tanösvény 5 kilométeres szakaszán túráztunk egy kellemeset: ez pont az a táv volt, ami után már éreztük, hogy mozogtunk egyet, de még bőségesen maradt energiánk élvezni az erdő illatát és a friss levegőt.
A Cserhát tengerszeme
Nem maradhatott ki a vízparti élmény sem a tavaszi szünetből, ezért útba ejtettük a Bánki-tavat. A tó körüli sétány és a víz fölé nyúló stégek azonnal lelassítják az embert. Egy tóparti kávé mellett ücsörögve néztük a vizet, és bár a strandoláshoz még hűvös volt, a látvány és a hely energiája teljesen kisimította az elmúlt hónapokban egyre mélyebbnek tűnő ráncainkat.
Aki szereti a hangulatos, sétálós helyeket, annak Bánk kötelező megálló egy kis plusz „énidőhöz”!
Ipolytarnóc, ahol megállt az idő
Ha pedig Nógrád és természet, semmiképp ne hagyjátok ki Ipolytarnócot sem a körutatokból, mert ami itt van, az tényleg egy világritkaság. Mi ezúttal is befizettünk egy vezetett túrára, és nem bántuk meg: egészen szürreális élmény ősrégi lábnyomok és cápafogakkal teli kőzetek között sétálni.
Olyan ez, mint egy szabadtéri történelemóra, csak sokkal izgalmasabb, mert testközelből látod, mekkora ereje van a természetnek és mennyi mindent megőriz nekünk az idő.
Néha csak egy kényelmes cipő, egy jó adag kíváncsiság és egy kis szervezés kell ahhoz, hogy újra rácsodálkozzunk, mennyi szépséget tartogat nekünk a hazai vidék. Szóval, kalandra fel, hiszen a következő bakancslistás élmény talán épp a szomszéd megyében vár rátok!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
