Bár azt mondják, nagyobb a valószínűsége, hogy valaki egy szamár rúgásától hal meg, minthogy egy cápa támadásától (a National Geographic szerint egészen pontosan egy a 3,7 millióhoz annak az esélye, hogy valakit cápa gyilkolna meg), a szörfösöket vagy tengerben fürdőzőket ez általában nem nyugtatja meg. Hiszen kevesen vannak, akik maradandó károsodás nélkül, vagy akár élve megúsznák, ha mégis összetalálkoznak egy cápával!
Egyesek szerint a szörfösök vannak a legnagyobb veszélyben
Néhány tudós úgy véli, a cápák nem tekintik tápláléknak az embert, viszont a szörfösök deszkája emlékeztetheti őket a fókákra, ezért nézik zsákmánynak a szörfön egyensúlyozókat. Ezt az elméletet támasztja alá, hogy a megtámadott szörfösök deszkájából a cápák gyakran harapnak ki darabokat, ugyanakkor egyszerű fürdőzőket is érnek időnként cápatámadások.
Akárhogy is, általában az egyetlen biztonságos módszernek a cápatámadás ellen csak az bizonyul, ha tiszteletben tartjuk, hogy a víz igazából a cápák otthona, és inkább elkerüljük őket. Azt persze nem lehet tudni, hogy a cápák mikor vannak a part közelében, hiszen erre az állatok nem figyelmeztetnek előre – legalábbis eddig nem tették.
A legveszélyesebb part
A cápatámadások szempontjából Ausztrália nyugati vidékét tartják a legveszélyesebb területnek, 2012 óta ugyanis hat embert öltek meg itt a tengeri ragadozók, és a támadások gyakoriságából úgy tűnik, hogy a partszakasz egyre veszélyesebbé és veszélyesebbé válik.
A nyugat-ausztráliai Surf Life Saving csoport tagjai azonban, úgy tűnik, találtak egy megoldást, amivel szörfösök és cápák békében élhetnek egymás mellett, és mindenki nyugodtan használhatja az óceánt a hullámlovaglásra!
Twitteren figyelmeztet a cápa
Ausztrál kutatók 320 cápát, köztük nagy fehér cápákat és tigris cápákat is elláttak jeladókkal, a part mentén pedig adóvevőket helyeztek el. Ha bármelyik cápa a part egy kilométeres körzetén belül úszik, a jeladó működésbe lép, és egy üzenetet küld a Twitterre, amiben megírja a cápa fajtáját, helyzetét, és azt is, hogy mikor lépett a part közelébe. Így a szörfösök tudhatják, ha a ragadozók a közelben vannak, és jobb, ha nem merészkednek a vízbe.
A vízi mentők is figyelnek
A tweeteket egyébként a vízi mentők és a helikopteres megfigyelők is használják, a csatorna követői pedig arról is információt kapnak, ha egy strandot cápa észlelés miatt lezárnak. A cápák mozgásáról kapott információk persze nem csak a szörfösöknek vagy a fürdőzőknek hasznos, az adatokat a kutatók is felhasználják, hogy többet tudjanak meg a cápák mozgásáról és szokásairól. Mivel az adóvevők élettartama megközelítőleg 10 év, így olyan adatokhoz juthatnak a tudósok, amelyekhez korábban sosem.
Ugyanakkor a halászati minisztérium ahhoz is hozzájárult, hogy a halászok a nyári hónapokban az adóvevőkből használt adatok segítségével vadásszanak a cápákra, és a kifogott, három méternél nagyobb állatokat meg is ölik a fürdőzők védelmében.