Véleménycikk: Schuszter Borka
Oké, azért nem szoktam azt érezni, hogy egyedül vagyok egy lakatlan szigeten, és a nap végére sem kezdek el a szobanövényeimmel társalogni. De megesik, hogy nincs aznap találkozóm, telefonhívásom, személyes ügyintéznivalóm, és a munkámhoz sem feltétlenül kell beszélnem senkivel.
Nemrég a nap közepén esett le, hogy aznap még egyetlen emberhez sem szóltam.
A lányom aznap az apukájánál volt, a párom meg egy vidéki munkára utazott el még előző este. Olvass még a témában
Tökéletes egyensúly a családi nyaraláson – Így fér meg a pecázás és a csajos program egy hétvégén
Ezt hozza 2026. augusztus 28. a numerológia szerint: bátorság és belső erő
Lélekesszencia – amikor egy balettelőadás erősít meg
„A kolléganőm kedves volt és rájöttem, hogy a csajom toxikus” – Férfiak, mikor jöttetek rá, hogy nem boldog kapcsolatban éltek?
Reggel felkeltem, megcsináltam a reggelimet, leültem dolgozni, írtam, válaszoltam néhány üzenetre, aztán egyszer csak észrevettem: ebédidő van, és én ma még nem beszéltem senkivel. A naptáramra néztem, és egyértelmű lett: simán eltelhet ez a nap úgy, hogy nem is fogok.
Az első pillanatban kicsit kétségbeestem
Elkezdtem fejben végigvenni, kit lehetne felhívni, kivel tudnék találkozni este. Végigpörgettem a fejemben, melyik barátnőm mit csinál, kire írhatnék rá, hogy „nem csinálunk ma valamit?”.
Elvégre ez a szociális norma: a magány rossz dolog, a társas kapcsolatokra szükségünk van, és fontos, hogy emberekkel vegyük körül magunkat. Ez szerintem is mind így van – de talán nem kell rögtön megijedni, ha egyetlen napot a magunk társaságában töltünk.
Feltettem magamnak a kérdést: vágyom most társaságra, vagy csak úgy érzem, társaságban kell lennem, mert másképpen valami „fura” lenne? Amikor rájöttem, hogy a válasz az első kérdésre nem, hirtelen az egész napom megváltozott.
Rájöttem, hogy igazából élvezhetem is a magányt
Nem gyújtottam rögtön illatgyertyát, nem kezdtem meditálni és nem is váltam egy zen tanítóvá. Egyszerűen csak jó volt egyedül lenni.

Ebéd után dolgoztam még egy kicsit, aztán kimentem sétálni. Közben eszembe jutott néhány teljesen random dolog, és hagytam, hogy a gondolataim kövessék őket – egész jó cikkötleteim születtek pusztán attól, hogy az egyedüllét csendjében a saját gondolataim hangosabbak lettek.
És ez kifejezetten jól esett.
Amikor este lefeküdtem aludni, és végiggondoltam a napomat, az lepett meg a legjobban, hogy mennyire hozzászoktam ahhoz, hogy az óráim tele vannak más emberek jelenlétével. Üzenetek, telefonok, munka, család, barátok, találkozók, háttérben szóló podcastok vagy sorozatok.
Még akkor is, amikor fizikailag egyedül vagyok, ritkán vagyok tényleg egyedül.
Aznap viszont nem próbáltam mindenáron kitölteni a csendet. És kiderült, hogy nincs is ezzel semmi baj.
Sőt, egy idő után már kifejezetten élveztem, hogy nem történik semmi különös. Hogy van egy egész nap, amit nem kell megosztanom senkivel. Nem kellett belőle történetet csinálnom, nem kellett programot szerveznem, nem kellett azon gondolkodnom, vajon másnak is elég érdekes-e.
Csak az enyém volt. Másnap pedig visszatértem a szeretteimhez, és ugyanúgy élvezni tudtam a társaságukat. Csak most már azt is tudtam, hogy egyedül is képes vagyok az örömre.
✨KisokosAngyalszámok111, 444, 777 jelentése→A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.






