Gyerekkorban egy nyári szünet örökkévalóságnak tűnt. Most egy egész év úgy elszáll, hogy alig veszed észre, mikor váltottak az évszakok. Ha ismerős ez az érzés, nem vagy egyedül, és a jelenség mögött nem a képzeleted áll, hanem az, ahogyan az agyad feldolgozza és tárolja az élményeket.
A kutatók régóta foglalkoznak azzal a paradoxonnal, hogy az idő objektíven ugyanolyan tempóban halad, mégis másképp éljük meg gyerekkorban és felnőttként. A válasz nem a naptárban keresendő, hanem abban, hogyan dolgozza fel az agy az új és a megszokott ingereket.
Az agy nem az órát nézi, hanem az élményeket számolja
Az agy időérzékelése nem egy belső stopperóra ketyegésén alapul, hanem azon, hány új, feldolgozandó inger érkezik egy adott időszak alatt. Amikor sok friss információt kell megjegyezni és rendszerezni, az agy sűrűbben rögzíti a pillanatokat, és visszatekintve úgy érezzük, hogy az az időszak hosszabb volt. Olvass még a témában
Ezt hozza 2026. július 24. a numerológia szerint: kaland és szabadság
Melyik ösvényen indulnál el? Ezt árulja el a választásod
Nem napi 10 ezer lépés kell a fogyáshoz és a súlymegtartáshoz? Egy új kutatás szerint ez a helyes szám
Ezt hozza 2026. július 19. a numerológia szerint: mély érzelmek és intuíció
Ezt a jelenséget nevezik a kutatók visszatekintő időérzékelésnek. Nem az élmény közben érezzük hosszabbnak az időt, hanem utólag, amikor felidézzük, mennyi minden történt egy adott periódusban.
A cikk folytatódik, lapozz!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
