Minél idősebb leszek, annál gyakrabban jut eszembe, hogy elképesztően sok időt töltünk az iskolában olyan dolgok megtanulásával, amikre később alig emlékszünk, miközben rengeteg alapvető, az élethez tényleg szükséges készség valahogy teljesen kimarad az oktatásból.
És nem arról van szó, hogy a matek, az irodalom vagy a történelem felesleges lenne. Sőt. Szerintem fontosak. De közben felnő egy csomó ember úgy, hogy fogalma sincs, hogyan bánjon a pénzzel, hogyan kezelje a stresszt, hogyan működik a saját teste, vagy hogyan alakítson ki egészséges kapcsolatokat.
Én biztosan beemelnék néhány olyan témát az iskolai tananyagba, ami nemcsak jó jegyekhez, hanem egy élhetőbb felnőtt élethez is hozzásegíthetne. Olvass még a témában
10 világsztár, aki eltűnt vagy teljesen lecsúszott – Csillagaik leáldoztak!
„Eszem ágában nincs másokkal tölteni az ünnepeket” – Egyedül karácsonykor: tippek és történetek
Mondd meg a neved, megmondom ki vagy! 13+1 izgalmas meglátás a nevedről
Ez a személyiség-típusú teszt segít, hogy megtanuld jobban kezelni a stresszt
Pénzügyi tudatosság
Ez az a terület, amin szerintem rengetegen véreznek el teljesen feleslegesen.
Mert az iskola után hirtelen ott találja magát az ember bankszámlával, fizetéssel, hitellel, albérlettel, adózással, megtakarításokkal, és közben sokszor semmi valódi tudása nincs arról, hogyan működik a pénz a gyakorlatban – pláne nem arról, hogy hogyan kell befizetnie az adóját, vagy horribile dictu, mire van szükség ahhoz, hogy elindítson egy saját vállalkozást.
Nem azt mondom, hogy mindenkit közgazdásszá kellene képezni, de az például szerintem alap lenne, hogy egy tinédzser értse, mi az a kamat, hogyan lehet költségvetést készíteni, vagy hogy mit jelent az, hogy valami „ingyenes”, miközben valójában az adatainkkal fizetünk érte.
Ráadásul a pénzügyi tudatosság nemcsak a gazdagodásról szól. Hanem arról is, hogy az ember kevésbé legyen kiszolgáltatott. Hogy ne sodródjon bele olyan helyzetekbe, amikből évekig tart kimászni. Ha pedig a vállalkozásindítás és befektetés nemcsak azok kiváltsága lenne, akiknek van lehetősége erről a szüleitől is tanulni, az sokkal jobban tenne a gazdaságnak is.
Szexuális nevelés
Tudom, hogy erről mostanában rengeteg vita van, de én továbbra is azt gondolom, hogy igenis helye lenne az iskolában.
És nem, nem arra gondolok, amit sokan reflexből elképzelnek, amikor meghallják ezt a kifejezést. Nem ideológiai harcokról beszélek, hanem alapvető egészségügyi és mentálhigiénés felvilágosításról.
Mert a gyerekek előbb-utóbb úgyis találkozni fognak a szexualitással. Ha máshonnan nem, akkor az internetről. És őszintén szólva szerintem az egyik legrosszabb stratégia az, amikor úgy teszünk, mintha attól, hogy nem beszélünk róla, a téma megszűnne létezni.
Egy normális szexuális nevelésnek szerintem arról kellene szólnia, hogy a fiatalok megismerjék a saját testüket, értsék a beleegyezés fogalmát, tudják, hogyan védekezzenek.
És emellett legalább ilyen fontos az is, hogy felismerjék az egészségtelen vagy manipuláló helyzeteket, és ne szégyenből, félinformációkból vagy pornóból próbálják összerakni, hogyan működnek az emberi kapcsolatok.
Hogy meglegyenek az információk ahhoz, hogy aztán egy testileg és lelkileg is biztonságos kapcsolatot tudjanak majd kialakítani.
Stresszkezelés
Itt gyorsan leszögezném: nem arra gondolok, hogy minden reggel hangtálazással és kristályokkal induljon a tanítás.
De azt igenis hasznosnak tartanám, ha a gyerekek kapnának néhány alapvető eszközt arra, hogyan kezeljék a saját mentális terhelésüket.
Mert a mai világ elképesztően zajos. Folyamatos információáradatban élünk, állandó összehasonlításban, teljesítménykényszerben és digitális ingerözönben. Közben pedig sokan még felnőttként sem tudják, hogyan nyugtassák meg magukat egy stresszes helyzetben.
Pedig már az is rengeteget számíthatna, ha valaki fiatalon megtanulná, hogyan lehet néha lecsendesíteni az elmét, és hogy nem kell minden gondolatának automatikusan hinni.
Érdemes lenne beszélni arról, hogyan működik a szorongás, milyen hatása van az alvásnak, a mozgásnak vagy a közösségi médiának a mentális állapotára, és hogy segítséget kérni nem gyengeség.
Szerintem ez sokkal több embernek segítene, mint néhány olyan lexikális adat, amit egy dolgozat után azonnal elfelejtünk.
Az iskola persze nem tud minden problémát megoldani. Nem tudja helyettesíteni a családot, a stabil hátteret vagy a jó mintákat. De szerintem lenne lehetősége arra, hogy legalább néhány olyan kapaszkodót adjon, ami megkönnyíti az életet. És lehet, hogy erre lenne egyénként és társadalomként is a legnagyobb szükségünk.
