Gyorsan fejest ugrani egy új románcba legtöbbször nem más, mint megküzdési mechanizmus.
Pánikban
Még sosem hagytak el, ezért hatalmas csapás volt az önbizalmamnak, amikor a barátom közölte, hogy vége. Azt hittem, másnak sem fogok majd kelleni és rettegtem, hogy egyedül maradok. (Ma már tudom, hogy ez butaság volt, de akkor totális pánikban voltam.)
Összejöttem az első utamba kerülő férfival – aki érdeklődést mutatott irántam – és görcsösen ragaszkodtam hozzá, ami aztán el is ijesztette. Pedig a rajongásom nem neki szólt, hanem csak a magánytól való félelmem megnyilvánulása volt. Olvass még a témában
Óriási szabadságot ad megtanulni kimondani, hogy: „Nem tudom”
Sajnálom, de az, hogy már régóta együtt vagytok, nem elég jó érv, hogy küzdj egy kapcsolatért
„Azt reméltem, hogy ez a szerelem megváltoztatja majd az életem” – romantikusnak tűnő, de valójában toxikus elvárások a párkapcsolatban
Sátrazás kisgyerekkel: életre szóló élmény, vagy közös családi trauma?
A cikk a hirdetés alatt folytatódik
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Csütörtök reggel elküldjük a hét legolvasottabb Szerelem-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
