A szerencsések közé sorolhatom magamat, mert életem utolsó, fájdalmas szakítás-élménye tizenéves koromban esett meg velem. Ugyan akkor szörnyű volt megélni a történteket, felnőtt fejjel természetesen egészen más mérlegelni egy kamaszkori kapcsolatot, aminek túl nagy tétje nem is volt. Arra viszont jó volt ez a tanulság, hogy levonjam a következtetéseket és a későbbiek során észrevegyem azokat a jeleket, amik biztosítják: az exemmel történtek már nem szólhatnak bele a jövőmbe.