Felnőttként komoly munkám van benne, hogy le merjem engedni a védelmi falakat, és el merjem ismerni, ha például egy vita során nem én vagyok az, akinek igaza van. Ironikus módon sokáig úgy gondoltam, az hogy győztesen kerüljek ki egy konfliktushelyzetből, az egyetlen módja annak, hogy megőrizzem valaki szeretetét.
Sok emberi kapcsolatom ment rá arra, hogy megtanuljam: aki szeret, megbocsátja, ha hibázol, és sokkal többet ártok mindenkinek, ha ragaszkodom a hibámhoz.
A fenti három mondat apróságnak tűnik, de a hatásuk óriási. Ha hallottam volna őket, valószínűleg sokkal hamarabb megtanulom, hogy büszke lehetek magamra anélkül, hogy mások visszaigazolását keresném. Könnyebb lett volna felelősséget vállalnom a döntéseimért, és talán bátrabban mertem volna hibázni, próbálkozni. Olvass még a témában
Mondunk 5 meggyőző okot, amiért jobb lesz neked otthon szilveszterezni
A főnököd űzi vagy a barátnőd? 3 toxikus magatartás, amit messzire kerülj el
„Nem akarjuk mi hordani a nadrágot, de muszáj!” A legtöbb nő arra vágyik, hogy megmentsék
Szinte biztos, hogy tápanyaghiányod van, ha ezeket tapasztalod
A gyerekek lelkében ezek a mondatok alapokat raknak le: önbizalmat, autonómiát, rugalmasságot. Ha nincsenek ott, akkor felnőttként kell újraépíteni őket – és ez egyáltalán nem könnyű feladat.
