Ami tény, az tény. Kivéve, amikor mégsem egészen az. Az alábbi igazságokat például mindannyian megtanultuk az iskolában, arról viszont sokkal kevesebben tudnak, hogy azért nem feltétlenül és nem egészen vannak úgy, mint ahogyan az a tankönyvben le volt írva.
A Csomolungma csúcsa a világ legmagasabb pontja
A Csomolungma vagy a Mount Everest 8848 méteres magasságával a világ legmagasabb pontja – ezzel nehéz lenne vitatkozni, ugye? Meglepő módon nem annyira! A 8848 méteres magasságot ugyanis tengerszinttől mérik, ami általánosan elfogadott eljárás, holott egyáltalán nem annyira egyértelmű, mint amilyennek elsőre látszik. Mivel a Föld nem tökéletes gömb alakú, emiatt a tengerszint sem pontosan ugyanolyan magasan húzódik mindenhol, sőt egyes helyeken több száz méter eltérés is lehet közte.
Sokak szerint ezért pontosabb, ha nem ehhez, hanem a Föld középpontjához viszonyítva mérjük a hegyek magasságát, ami egy sokkal egzaktabb eredményt ad.
Ha a Föld középpontjától számoljuk, akkor a Mount Everest csúcsa „csak” 6382,3 kilométerre van, míg az Egyenlítő mellett fekvő Chimborazo, az Andok egyik hegycsúcsa 6384,4 kilométerre, így ebben a megközelítésben ez a bolygó legmagasabb pontja. Ugyanez a csúcs, ha a tengerszint feletti magasság alapján állítjuk sorba a hegyeket, csak a 39. helyen végezne.
Ha pedig egészen egyszerűen azt mondjuk, hogy egy hegy magassága a lábától a csúcsáig tart, és ez alapján rangsoroljuk őket, akkor a világ legmagasabb hegye a Csendes-óceán mélyéről kinövő Mauna Kea, egy hawaii vulkán, ami 10203 méter magas, bár a tengerből csak kicsivel több, mint 4000 méter lóg ki belőle.
A denevérek csak hanggal tájékozódnak, és teljesen vakok
A radarral közlekedő denevér képe elég izgalmas és érdekes ahhoz, hogy sokak képzeletét megragadja, így aztán könnyen el is terjedt a mítosz, hogy a denevér egyáltalán nem lát. A tudomány ezt eddig sem gondolta így, azt viszont valóban hitték a tudósok, hogy a denevér a speciális retinája miatt csak éjjel, a sötétben lát.
2009-ben azonban a Dél- és Közép-Amerikában honos nektárszívó denevér (Glossophaga soricina) és rövidfarkú denevér (Carollia perspicillata) vizsgálatával rájöttek, hogy a denevérek valójában nappal is látnak, és a színeket is érzékelik.
Ez egyrészt a táplálék megtalálásához, másrészt a rájuk vadászó ragadozómadarak észleléséhez fontos. A közeli környezet felderítésére a denevérek valóban a rádióhullámokat használják, ám 10 méternél távolabb ez az érzékelésük már pontatlan, ha pedig csak akkor észlelnék a ragadozókat, amikor már ilyen közel vannak hozzájuk, kicsi esélyük lenne a túlélésre.
A boszorkányüldözés ideje alatt máglyán égették el az embereket
A boszorkányüldözés az emberiség történetének sötét korszakai közé tartozik, azon idők egyike, amikor a hisztéria emberéleteket követelt, és senki sem lehetett biztonságban, aki egy kicsit is más volt, vagy akire egyszerűen csak megharagudott valaki…
A boszorkányüldözés rettenetei sajnos valóban megtörténtek, a popkultúrába is beépült hiedelemmel ellenben azonban nem minden boszorkányt égettek el máglyán, sőt más halálnemek sokkal gyakoribbak voltak. Míg Franciaországban valóban tüzet raktak, addig Angliában például felakasztották a boszorkánysággal megvádolt szerencsétleneket, és ez a gyakorlat terjedt el később az Egyesült Államok területén is.
